Mi a különbség a javító és a pótló érettségi vizsga között?

A kettő nem ugyan az, mutatjuk is, hogy miért.

  • Rodler Lili

A javító és a pótló érettségi között a legnagyobb különbség, hogy az egyik esetében mind a két vizsgarészt meg kell ismételni, a másik esetben pedig csak azt, amelyiken valamilyen oknál fogva nem tudtatok részt venni.

Mi történik, ha nem tudok elmenni az írásbeli érettségire?

Az Oktatási Hivatal pontos leírása szerint javító érettségi vizsgát azoknak kell tennie, akik nekik felróható okokból (tehát igazolatlanul) nem vettek részt a vizsgán, vagy sikertelen érettségi vizsgát tettek, mivel a két vizsgarész összesen nem érte el a minimum ponthatárt.

Ebben az esetben az adott tantárgyból újra kell vizsgáznotok. Mindegy, hogy esetleg a szóbelin, vagy az írásbelin elértétek a meghatározott minimum ponthatárt, akkor is mind a két részt újra le kell tennetek.

Így osztályozzák az érettségi vizsgákat közép- és emelt szinten

A pótló érettségi vizsga viszont azoknak szól, akik igazoltan hiányoztak valamelyik vizsgarészről. Ilyenkor onnan folytathatjátok az érettségit, ahol abbahagytátok, a sikeresen megoldott vizsgarészt pedig számításba veszik, amennyiben nyilatkoztok róla, hogy kéritek a beszámítását.

Ebben az esetben arra is van lehetőségetek, amennyiben az igazgató engedélyezi, hogy ugyanabban a vizsgaidőszakban tegyétek le az érettségiteket, mint amiben elkezdtétek. Így nem kell őszig várnotok.

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna