Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Jobb esetben 250-350 ezer forint közötti összeg, rosszabb esetben viszont akár a 700 ezer forintot, sőt, az 1,3 millió forintot is meghaladhatja a tandíj összege a 2025-ös felsőoktatási felvételi legnépszerűbb képzésein.
Rekordszámú jelentkező, kevesebb állami férőhely – ez jellemzi a 2025-ös felsőoktatási felvételi eljárást, miután a kormány 32 egyetemen csökkentette a meghirdetett állami ösztöndíjas férőhelyek számát.
A legnagyobb harc a
alap- és osztatlan képzéseken lehet, mivel a közel 130 ezer jelentkező közül ezeket jelölték meg idén a legtöbben.
Amennyiben valakinek nem sikerül ezeken a szakokon állami ösztöndíjas férőhelyet szereznie, de megjelölte az önköltséges formát is, a legtöbb esetben könnyebben juthat be a képzésre, mivel ebben a formában gyakran alacsonyabbak a ponthatárok, mint az ösztöndíjas képzéseken.
Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy tandíjat kell fizetni, aminek az összege félévente akár több százezer forint is lehet.
Mutatjuk, hogy alakulnak a tandíjak a legnépszerűbb szakokon 2025-ben:
gazdálkodási és menedzsment (elsőhelyes jelentkezők száma: 4484, összes jelentkező száma: 18 885)
pszichológia (elsőhelyes jelentkezők száma: 2849, összes jelentkező száma: 8912)
kereskedelem és marketing (elsőhelyes jelentkezők száma: 2677, összes jelentkező száma: 10 960)
jogász (elsőhelyes jelentkezők száma: elsőhelyes jelentkezők száma: 2655, összes jelentkező száma: 6853)
általános orvos (elsőhelyes jelentkezők száma: 2625, összes jelentkező száma: 7704)
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.