Mutatjuk, mely feladatok mentek nehezen a diákoknak a középszintű próbaérettségin matekból

Átlagosan 44 százalékot írtak matekból a diákok középszinten a Studium Generale (SG) próbaérettségijén, de az emelt szintű vizsga sem sikerült sokkal jobban. Mutatjuk, mely feladatok okoztak a többségnek gondot.

Február 15-én a Budapesti Corvinus Egyetemen és számos vidéki partneriskolában 382 diák középszinten, míg 250-en emelt szinten próbaérettségiztek matekból.

„Nem lettek a legszebbek eredmények, hiszen középszinten 44 százalék lett az átlag, de emelt szinten is csak 47 százalék” – mondta az Eduline-nak Vozáry Áron, a Studium Generale matematika szekciójának vezetője, majd hozzátette, hogy a középszintű eredmények nagyjából megfelelnek az előző évi átlagnak, viszont emelt szinten idén valamivel gyengébben teljesítettek a tanulók.

A legfontosabb tudnivalók a 2025-es érettségiről

Vozáry ugyanakkor megjegyezte, hogy februárban a diákok még javában készülnek az érettségire és nem feltétlen ott tartanak a tanulásban, mint mondjuk májusban, ráadásul a feladatsorba mindkét szinten tettek nehezebb, trükkösebb példákat is.

A szövegértésen még dolgozni kell

Az első részben a diákoknak 45 perc alatt 12 feladatot kellett megoldaniuk. Volt olyan példa, amelyikben egy gráf éleinek számát kellett meghatározni, de a legkisebb közös többszörös, a számtani sorozat összege vagy éppenséggel a tízes számrendszer átváltása hatosba is előkerült.

Az SG szekcióvezetője szerint ezek a példák a tanulók többségének jól mentek, nehézséget a kicsit hosszabb, de egyébként nem túl bonyolult szöveges feladatok okoztak.

Azt vettük észre a javítás során, hogy sok tanulónak nem a matekkal, inkább a szövegértéssel van problémája. Vagy nem olvassák el alaposan a feladatot vagy túlontúl izgulnak, ezért kihagynak egy részt. Esetleg elsőre a szöveg miatt bonyolultnak tűnik a példa, ezért kihagyják, hogy majd később visszatérnek rá, de aztán végül kifutnak az időből és nem tudják befejezni.

- fejtette ki Vozáry, aki szerint a szövegértési nehézségek a második feladatrészben méginkább előjöttek.

 

Túry Gergely

Táblázat és exponenciális egyenlet

A második részre az igazi érettségihez hasonlóan a diákoknak 135 percük volt.

A 13-as feladatban az exponenciális egyenlet bonyolultnak tűnhetett a diákoknak vagy esetleg nem foglalkoztak még vele. A 14-es példánál a táblázatban lévő adatokból kellett számolniuk, a 15.-ben pedig a valószínűség-számítás mellett egy gúla palástját is meg kellett határozniuk.

A II/ B részben három összetett feladat közül egyet kihagyhattak a tanulók. Itt érdemes megjegyezni, hogy a többség a szüreti mulatságos 17-es példának nem állt neki, viszont a síkgeometriás feladatot sokan oldották meg helyesen.

Tanácsok a profiktól

Vozáry azt tanácsolta a középszintű matekérettségire készülőknek, hogy érdemes az utolsó hetekben még egyszer átnézniük a számelméletet, mint témakört, illetve az egyenletek és egyenlőtlenségek megoldását is. Olyan apróságokkal, mint például az, ha valaki elfelejti, hogy a negatív számmal való szorzásnál az egyenlőtlenség megfordul, vagy nem veszi figyelembe a különböző kikötéseket, rengeteg pontot lehet veszíteni.

Érdemes minél több, hosszabb szöveges feladatot is megoldani, főleg olyanokat, amelyekből az adatokat kell kigyűjteni.

-  javasolta a szekcióvezető, majd megjegyezte, hogy az utolsó hetekben sokat segíthet, ha valaki időre, otthon, nyugodt körülmények között old meg korábbi feladatokat, vagy csak leméri, hogy egy hosszabb szöveges példával hány perc alatt végez.

Ha ti is szeretnétek otthon megírni a Studium Generale próbaérettségijét, akkor a feladatlapokat itt találjátok.

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.