Ha több tárgyból van emelt szintű érettségim, akkor többször is kaphatok 50 pontot a felvételinél?

Válaszolunk.

  • Rodler Lili

A pontszámítás évről-évre változik, ám a 2025-ös pontszámítás nem változott a tavalyihoz képest akkora mértékben. Ennek ellenére sokszor bele lehet zavarodni, hogy akkor most hogyan is lehet kalkulálni a pontokkal.

A maximális pont, amit el lehet érni, az továbbra is 500, de ez több felé oszlik el:

  • a középiskolai eredmények: 200 pontot
  • az érettségi eredmények: 200 pontot
  • az intézményi pontok (korábban többletpontok): 100 pontot tesznek ki.

Az emelt szintű érettségiért, ha az adott tárgyból nem érettségi eredményt vontak, akkor az intézményi pontok kategóriából is beszámíthatnak 50 plusz pontot. Ez azonban egyetemenként, sőt karonként is változó, hogy tényleg elszámolnak-e ennyit.

Intézményi pontok számítása 2025

Jó példa erre a Corvinus és az ELTE gazdasági karai közötti pontszámítási különbség.

Corvinus gazdasági képzésein például automatikusan 50 pont jár az emelt szintűért, ha az az adott képzés érettségi felvételi tárgya. Ezzel szemben ELTE gazdasági alapszakjain az idegen nyelvből tett emelt szintű érettségi 25 pontot ér, a történelem és a matek emelt legalább 45 százalékos eredmény esetén már 50-75 pontot. A matek és a töri emelt együtt meg legfeljebb 75 pontot.

Tehát nagyban az adott egyetemtől függ, hogy adott esetben elszámolják-e mind a két emelt szintű érettségit, vagy sem. Erről minden esetben az egyetemek és a szakok felvételi tájékoztatójában tudtok értesülni, hogy a ti esetetekben mi érvényes. Illetve, ha nem vagytok biztosak így sem a dolgotokban, akkor érdemes felkeresni az adott egyetem Tanulmányi Osztályát.

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.