A 2025-ös felvételi eljárásban mintegy kétezren jelölték meg első helyen a levelezői tanító alapképzést.
Az Oktatási Hivatal 2025-ös felvételi statisztikáiból kiderült, hogy a levelezői tanító képzésre első helyen állami ösztöndíjas vagy önköltséges formában 1971-en jelentkeztek. Összesen ugyanezt a szakot levelező munkarendben 5922-en írták be első, második vagy éppenséggel sokadik helyre.
Ehhez képest nappali tagozatos tanítót első helyen csak 594-en jelentkeztek, és az összes jelentkezők száma is csak 2473 volt.
Érdemes megjegyezni, hogy tavaly a levelező tanítói alapképzésre még csak 737-en, nappalira pedig 789-en jelentkeztek. A levelezőre felvételizők közül 499-en elmúltak már 27 évesek, és döntő többségük (631 fő) nő volt.
Az adatokból látni, hogy az idei felvételi eljárásban 2024-hez képest összesen körülbelül nyolcszor többen jelentkeztek levezelő tanítói alapszakra.
A tavalyi statisztikákból kiindulva feltehetően nagy részük 27 évnél idősebb nő.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
