A 2025-ös felvételi eljárásban mintegy kétezren jelölték meg első helyen a levelezői tanító alapképzést.
Az Oktatási Hivatal 2025-ös felvételi statisztikáiból kiderült, hogy a levelezői tanító képzésre első helyen állami ösztöndíjas vagy önköltséges formában 1971-en jelentkeztek. Összesen ugyanezt a szakot levelező munkarendben 5922-en írták be első, második vagy éppenséggel sokadik helyre.
Ehhez képest nappali tagozatos tanítót első helyen csak 594-en jelentkeztek, és az összes jelentkezők száma is csak 2473 volt.
Érdemes megjegyezni, hogy tavaly a levelező tanítói alapképzésre még csak 737-en, nappalira pedig 789-en jelentkeztek. A levelezőre felvételizők közül 499-en elmúltak már 27 évesek, és döntő többségük (631 fő) nő volt.
Az adatokból látni, hogy az idei felvételi eljárásban 2024-hez képest összesen körülbelül nyolcszor többen jelentkeztek levezelő tanítói alapszakra.
A tavalyi statisztikákból kiindulva feltehetően nagy részük 27 évnél idősebb nő.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
