Most már biztos: vége a TÉR-nek
A miniszterelnök közösségi oldalán jelentette be a kormány új döntését.
130 ezer felvételizőnek kell megküzdenie a januárban súlyosan csökkentett számú állami ösztöndíjas férőhelyekért. A legnagyobb verseny idén is a gazdasági, műszaki és informatikai képzéseken lesz.
Március elején Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért és fiatalokért felelős államtitkára azzal büszkélkedett, hogy idén 129 730-an jelentkeztek valamilyen felsőoktatási képzésre. Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter szerint ez az elmúlt 13 év legmagasabb jelentkezési száma, arról viszont egyikük sem tett említést, hogy a kormány idén tovább csökkentette az elérhető államilag finanszírozott képzéshelyeket, holott az Eduline-on januárban számoltunk be arról, hogy összesen 32 egyetemen csökkent a meghirdetett állami ösztöndíjas férőhelyek száma a 2025-ös felsőoktatási felvételiben
2062 fővel kevesebben juthatnak be például az ország legnagyobb és legnépszerűbb egyetemének, az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek az "ingyenes" képzéseire, de 800 fővel csökkent a Debreceni Egyetemen elérhető ösztöndíjas férőhelyek száma is, a Budapesti Gazdasági Egyetemen pedig 690-nel, a Széchenyi István Egyetemen 629-cel hirdettek meg kevesebb férőhelyet 2024-hez képest.
"Lényegében az összes olyan egyetem, amelynek végzősei a magyar tudomány és a magyar tudományos intézmények sikereihez, az ország és a lakosság gyarapodásához vagy a technikai innovációhoz járulhatnának hozzá, hallgatói létszámcsökkenést szenved el 2025-től" - közölte ezzel kapcsolatban az Akadémiai Dolgozók Fóruma január 15-én.
ÁTVERT EGYETEMEK, ÁTVERT DIÁKOK: A MAGYAR FELSŐOKTATÁS- ÉS TUDOMÁNYPOLITIKA LEGÚJABB KUDARCAAz alulfinanszírozott,...
Posted by Akadémiai Dolgozók Fóruma on Tuesday, January 14, 2025
Harc a férőhelyekért
A jelentkezési számok alapján a legnagyobb harc idén is a gazdasági, műszaki és informatikai képzéseken lehet a bejutásért, kiváltképp állami ösztöndíjas helyekre.
Közel 19 ezer diák szeretne bekerülni gazdálkodási és menedzsment alapképzésre valamelyik magyar egyetemre; beleértve azokat is, akik államilag finanszírozott képzésre, önköltséges képzésre, nappali tagozatra, illetve levelező munkarendre jelentkeztek, és azokat is, akik nem a felvételi listájuk első helyén, hanem például a második, harmadik, vagy sokadik helyen jelölték meg.
Az Oktatási Hivatal által közölt számok szerint a korábbi évekhez hasonlóan idén is a gazdálkodási és menedzsment a legkeresettebb egyetemi szak. Igaz, nappali tagozaton, első helyen "csak" 4484-en jelölték meg a felvételi listájukban.
Az összes jelentkező számát tekintve a gazdálkodási és menedzsment közel tízezer fővel előzi meg a második helyen álló pszichológiát és nyolcezer fővel a harmadik helyen álló keresedelem és marketinget.
Erre a tíz szakra jelentkeztek a legtöbben 2025-ben nappali tagozatos, államilag finanszírozott képzésre:
Ezek alapján az idei lista alig különbözik a tavalyitól. A szakok tulajdonképpen ugyanazok, mindössze egy képzés esett ki a top 10-ből, ez pedig a kommunikáció- és médiatudomány, ami 1515 elsőhelyes jelentkezővel tavaly még a 9. volt a listában, idén azonban nem jutott be a tíz legnépszerűbb szak közé.
Ha egyébként beleszámoljuk a levelező munkarendben tanulókat és az önköltséges képzésekre jelentkezőket is, akkor a 2025-ös lista némileg másként alakul. Az öt legnépszerűbb képzés az Oktatási Hivatal szerint így a(z)
A miniszterelnök közösségi oldalán jelentette be a kormány új döntését.
A Magyarországnak járó uniós források egy részét szociális és társadalompolitikai fejlesztésekre fordítaná a Tisza-kormány. Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter szerint a tervek között szerepel egy olyan iskolai program létrehozása is, amely a diákok mentális jóllétét támogatná.
A sztrájkjog visszaállítása, a tankerületek átvilágítása, az SNI ellátás helyzete – többek között ezekről egyezetett az oktatási és gyermekügyi miniszter civil szervezetek képviselőivel.
Kell a gyereknek a pihenés, ki kell adni a szabadságokat – vannak olyan óvodák, ahol nyomatékosan kérik az óvodapedagógusok, ne vigyék a szülők nyáron az óvodai ügyeletbe a gyereket. Viszont olyan intézményre is akad példa, ahol az előző nap is lehet szólni, hogy másnap bemenne a gyerek.
A gyerekek érdekeit minden szakpolitikai döntés középpontjába helyezné az a javaslatcsomag, amelyet a Gyermekjogi Civil Koalíció adott át Bódis Krisztának. A több mint százoldalas javaslat a gyermekvédelmi, oktatási, egészségügyi és szociális rendszer hiányosságaira kínálna összehangolt megoldásokat.
A Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója, a Tanítanék Mozgalom vezéralakja még a 2016-os diáktüntetések idején vált ismertté. Később otthagyta az oktatást, jelenleg Dániában él. Most pedig nyílt levelet írt Lannert Judit oktatási miniszternek, amit teljes egészében közlünk.
Az ausztráliai egyetem oktatója azt írta: nem szabad spórolni a minőségen vagy másra bízni a gondolkodást.