Nyilvánosságra hozta az idei felvételi statisztikákat az Oktatási Hivatal.
Az élethosszig tartó tanulás jegyében 83 évesen ülne vissza az előadótermek padsoraiba a 2025-ös felsőoktatási felvételi eljárás legidősebb jelentkezője - tette közzé a felvételi statisztikák alapján a Felvi.hu.
Az idei felvételi eljárásban összesen 129 730-an jelentkeztek valamelyik magyarországi egyetem szeptemberben induló alap-, osztatlan- vagy mesterképzésre. Ez a felvi.hu szerint 7 százalékkal magasabb, mint a tavalyi jelentkezési adatok (120 990 fő), Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter szerint pedig az elmúlt 13 év legmagasabb jelentkezési száma.
Az adatokkal kapcsolatban számos érdekességet is megosztottak:
A jelentkezők átlagéletkora egyébként 27 év. Kétharmaduk alapképzést választott, a legkeresettebb szakok pedig idén is a gazdaság, műszaki és informatikai képzések.
Az Oktatási Hivatal adatai alapján az öt legtöbb jelentkezőt vonzó képzés 2025-ben a
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
