Már 2023-ban és 2024-ben is sikerült meghaladni a 120 ezres jelentkezési számot, de idén ez megközelítette a 130 ezret.
Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) vezetője a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen beszélt arról hétfőn, hogy az elmúlt 13 év legmagasabb jelentkezési számát hozta Magyarországon az idei felvételi eljárás – írja az MTI.
„A rekordok éve volt az idei a felsőoktatási felvételi jelentkezésben, mivel 129 730-an adták be jelentkezéseiket valamilyen magyarországi felsőoktatási intézménybe”
- mondta KIM vezetője.
A 2025-ös felsőoktatási felvételi eljárás eredményeit bemutató miniszteri tájékoztatón Hankó elmondta, hogy már 2023-ban és 2024-ben is sikerült meghaladni a 120 ezres jelentkezési számot, de idén ez megközelítette a 130 ezret.
Továbbá arról is beszámolt, hogy:
Érdekességként azt is megjegyezte, hogy a legidősebb jelentkezők 81 és 83 évesek voltak.
A jelenlegi 87 ezer, előzetesen biztosított állami ösztöndíjas hely még a növekvő felvételi jelentkezési számnak megfelelően is azt az arányt tudja biztosítani, amely az eddigi években az állami ösztöndíjas helyekre jelentkezettek és oda fölvettek arányát mutatja
- fűzte hozzá Hankó Balázs.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
