Nyelvvizsga vagy nyelvi érettségi? Mutatjuk, melyikkel jártok jobban, ha az ELTE-re készültök

Az ELTE-n van olyan kar, ahol a nyelvvizsga, míg máshol az emelt szintű nyelvi érettségi ér többet. Mutatjuk a részleteket.

A 2025-ös felvételi eljárásban az egyetemek továbbra is saját hatáskörben dönthetnek többek között arról, hogy 100 pont erejéig mire, mennyi intézményi pontot adnak.

Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat

Ha szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát.

Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor. A 2024-as felvételi összes ponthatárát itt tudjátok megnézni.

Pluszpont járnak többek között
  • érettségi eredményért
  • hátrányos helyzetért
  • nyelvtudásért
  • tanulmányi versenyekért
  • sporteredményekért
  • az adott egyetem által szervezett tanfolyamokért
  • munkatapasztalatért
  • önkéntességért
  • honvédelemért

Jó, ha tudjátok, hogy amennyiben például emelt szinten érettségiztek egy nyelvből és 60 százalék feletti eredményt értek el, akkor vagy az emelt szintű érettségiért vagy pedig a nyelvvizsgáért járó pluszpontokat számítják be attól függően, hogyan jártok jobban.

Az ELTE-n nagy különbség van az egyes karok között, ezért a felvételi tájékoztatót érdemes alaposan megnéznetek.

Ha például osztatlan jogi képzésére készültök, akkor jobban megéri emelt szintű érettségit tennetek idegen nyelvből, hiszen erre 50 pontot kaphattok, ha legalább 45 százalékos eredményt értek el. Ehhez képest a papíron ugyanannyit érő B2-es középfokú nyelvvizsgára csak 28 pont jár, míg a C1-es komplex felsőfokú nyelvvizsga esetében 50 intézményi pontra vagytok jogosultak.

Nyelvtudásra ezen a szakon legfeljebb 50 pontot kaphattok. Így például hiába van két középfokú nyelvivizsgátok - az egyik angolból, a másik meg például németből - akkor is 50 intézményi pontra vagytok jogosultak.

Ugyanígy maxolhatjátok a nyelvtudásért járó pontokat az ELTE Pedagógiai-és Pszichológiai Karán, ha pszichológia alapszakot jelölnétek meg vagy ha az Informatikai Karra készültök.

Nagyon hasonló a helyzet az ELTE BTK-n, hiszen ezeknél az alapszakoknál több pluszpontot kaphattok, ha a középfokú nyelvvizsga helyett vagy mellett emelt szinten is érettségiztek nyelvből. Azonban azt érdemes megjegyezni, hogy például anglisztika alapszakon felvételi követelmény az angol emelt, míg a germanisztika szakon németből elég a középszintű érettségi is.

Ha az ELTE Gazdálkodástudományi Karára szeretnétek bekerülni például gazdálkodási és menedzsment alapszakra, akkor viszont érdemes letennetek a középfokú nyelvvizsgát idegen nyelvből. Erre összesen 28 pontot kaphattok, így összesen 3 ponttal többet szerezhettek, mintha ugyanabból a nyelvből emelt szinten érettségiznétek. (A felsőfokú nyelvvizsga ezen a karon is 50 pontot ér.) Fontos, hogy emelt szintű nyelvi érettséginél csak az angolt, a franciát, a németet, az olaszt, az oroszt és a spanyolt számítják be.

 

Hozzászólások

Átláthatatlan, bürokratikus, nehezen érthető – lesújtó véleményt mondtak a hallgatók az egyetemi ösztöndíjrendszerről

A hallgatók szerint nehéz eligazodni az egyetemi ösztöndíjak és támogatások rendszerében: bonyolultak a szabályok, rövidek a határidők, sokszor pedig azt sem tudják, hol találják meg a szükséges információkat. Egy friss kutatás szerint egyetlen egyértelműen pozitív vélemény sem érkezett a hallgatói juttatásokkal kapcsolatos tájékoztatásról, illetve az is kiderül, hogy a diákok nagyobb állami szerepvállalást várnának el megélhetésük biztosításában.

Alapfeltételnek kellene lennie a pedagógus végzettségnek bizonyos oktatásirányítási pozíciókban a szakértő szerint

A pedagógia önálló szakma, ezért az oktatásirányításban is nagyobb szerepet kellene kapniuk a pedagógusoknak – ezt javasolja dr. Danyi Gyula oktatási szakértő. Szerinte a közoktatást érintő döntések csak akkor szolgálhatják valóban az iskolák és óvodák érdekeit, ha azok előkészítésében és meghozatalában olyan szakemberek is részt vesznek, akik saját tapasztalatból ismerik az intézmények mindennapi működését.