Az ELTE-n van olyan kar, ahol a nyelvvizsga, míg máshol az emelt szintű nyelvi érettségi ér többet. Mutatjuk a részleteket.
A 2025-ös felvételi eljárásban az egyetemek továbbra is saját hatáskörben dönthetnek többek között arról, hogy 100 pont erejéig mire, mennyi intézményi pontot adnak.
| Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat |
Ha szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát. Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor. A 2024-as felvételi összes ponthatárát itt tudjátok megnézni. |
Az ELTE-n nagy különbség van az egyes karok között, ezért a felvételi tájékoztatót érdemes alaposan megnéznetek.
Ha például osztatlan jogi képzésére készültök, akkor jobban megéri emelt szintű érettségit tennetek idegen nyelvből, hiszen erre 50 pontot kaphattok, ha legalább 45 százalékos eredményt értek el. Ehhez képest a papíron ugyanannyit érő B2-es középfokú nyelvvizsgára csak 28 pont jár, míg a C1-es komplex felsőfokú nyelvvizsga esetében 50 intézményi pontra vagytok jogosultak.
Nyelvtudásra ezen a szakon legfeljebb 50 pontot kaphattok. Így például hiába van két középfokú nyelvivizsgátok - az egyik angolból, a másik meg például németből - akkor is 50 intézményi pontra vagytok jogosultak.
Ugyanígy maxolhatjátok a nyelvtudásért járó pontokat az ELTE Pedagógiai-és Pszichológiai Karán, ha pszichológia alapszakot jelölnétek meg vagy ha az Informatikai Karra készültök.
Nagyon hasonló a helyzet az ELTE BTK-n, hiszen ezeknél az alapszakoknál több pluszpontot kaphattok, ha a középfokú nyelvvizsga helyett vagy mellett emelt szinten is érettségiztek nyelvből. Azonban azt érdemes megjegyezni, hogy például anglisztika alapszakon felvételi követelmény az angol emelt, míg a germanisztika szakon németből elég a középszintű érettségi is.
Ha az ELTE Gazdálkodástudományi Karára szeretnétek bekerülni például gazdálkodási és menedzsment alapszakra, akkor viszont érdemes letennetek a középfokú nyelvvizsgát idegen nyelvből. Erre összesen 28 pontot kaphattok, így összesen 3 ponttal többet szerezhettek, mintha ugyanabból a nyelvből emelt szinten érettségiznétek. (A felsőfokú nyelvvizsga ezen a karon is 50 pontot ér.) Fontos, hogy emelt szintű nyelvi érettséginél csak az angolt, a franciát, a németet, az olaszt, az oroszt és a spanyolt számítják be.
„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.
Balatoni Katalin miniszterelnöki biztos bejelentette: a kormány pályázatot indít, amelynek keretében 100 iskola 100 ezer forintos támogatást kaphat az intézmény megszépítésére. A kezdeményezésre éles reakció érkezett: az összeg alacsony, és a felújítási munkák jelentős részét végül valószínűleg a szülők és az iskolai közösségek végzik majd el.
Már nem csak a pilóta és orvosi képzések kerülnek milliós összegekbe félévente.
Több középiskola már kitette az ideiglenes felvételi listát. Mutatjuk a részleteket.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Az Eduline az elmúlt napokban több olvasói jelzést is kapott azzal kapcsolatban, hogy a szóbeli után az adott (általában) többedik helyen megjelölt) középiskola jelezte, felvették a diákot.
A közösségi oldalán közzétett videóban a fideszes Németh Balázs fiatalokkal beszélget. A standjához érkező diákok az iskolájukban lévő parafatáblára szeretnék kitenni a politikus szórólapjait.
Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.
