Középiskolai felvételi: milyen kérdésekre számíthatnak a diákok a szóbelin?

Kevesebb mint egy hét múlva, március 3-án elkezdődnek a középiskolai felvételi szóbelik, amikre az iskolák egészen március 20-ig hívhatják be a diákokat.

A középiskolai felvételi szóbeli menete intézményenként eltérő lehet, azonban a vizsga kérdései csak „a Nat-ban az alapfokú nevelés-oktatás 1-8. évfolyamára meghatározott követelményrendszerre és a középfokú iskola pedagógiai programjában/szakmai programjában meghatározott, és a felvételi tájékoztatóban nyilvánosságra hozott követelményekre épülhetnek” - írja az Oktatási Hivatal.

A középiskolai szóbeli felvételi kérdései az adott iskola követelményeitől és a választott szakiránytól függően is változhatnak:

Általános beszélgetés

Az általános beszélgetés célja, hogy a vizsgáztatók átfogóbb képet kapjanak a jelentkező személyiségéről, motivációiról és kommunikációs készségeiről. Ennek keretében a diákoknak lehetőségük nyílik bemutatkozni, ismertetni továbbtanulási céljaikat, valamint megindokolni iskolaválasztásukat. A beszélgetés során rákérdezhetnek a tanulók érdeklődési körére, hobbijaira, önjellemzésére, illetve családi hátterére, ezáltal jobban megismerve a jelentkező egyéni adottságait és gondolkodásmódját.

Ilyen kérdéseket is feltehetnek a szóbelin:

  • Mi a kedvenc darabod, amit színházban láttál?
  • Mit olvastál vagy milyen filmet láttál utoljára?
  • Ki a példaképed és miért?
  • Mivel töltöd legszívesebben a szabadidődet?

Az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnáziumában például a jelentkezőknek készíteniük kell egy rövid bemutatkozó anyagot, ami tartalmazhat képeket, rajzokat de rövid szövegeket is a diák személyével kapcsoaltban.

Ebben a cikkünkben összegyűjtöttük, hogy az ország legjobb gimnáziumaiban pontosan milyen szóbeli témaköröket írnak elő a felévtelizőknek.

Szakmai beszélgetés

A szakmai beszélgetés célja a tantárgyi tudás és a problémamegoldó készség felmérése. Az intézménytől és a választott szakiránytól függően a diákoknak magyar nyelv és irodalomból, valamint matematikából kell számot adniuk tudásukról, de egyes iskolák esetében idegen nyelvi, természettudományos vagy történelmi témájú szóbelire is sor kerülhet. Itt a vizsgáztatók elsősorban a tanulók tárgyi tudását, érvelési és elemzőkészségét, valamint logikai gondolkodásmódját értékelik.

Ebben az esetben az iskolák akár tételt is húzathatnak a felvételizőkkel, melyeket a diákoknak először egyénileg kell kidolgozniuk és utána beszélgetni róla a vizsgáztató tanárokkal.

Mennyi ideig tart a szóbeli?

A középiskolai szóbeli felvételi időtartama szintén változó, de általában 15 és 30 perc között mozog. Azonban egyes iskolákban akár 60 percig is eltarthat egy szóbeli beszélgetés.

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.