Bizonyos képzéseken egészségügyi vagy pályaalkalmassági vizsgához kötik a bekerülést. Amennyiben pedig ezen a jelentkező nem vesz részt, vagy nem felel meg, nem kerülhet be a kiválasztott képzésre.
Februárban lejárt a felsőoktatási felvételi jelentkezési határideje; a jövendőbeli egyetemisták három szakot jelölhettek meg ingyen, további három képzést pedig 2-2 ezer forint ellenében az E-felvételi rendszerben.
A következő időszakban a felsőoktatásba készülő tanulóknak az érettségire való felkészülésen kívül nincs teendőjük, egyeseknek azonban nem csupán az érettségi vizsgán és a tanulmányi eredményeken múlik, hogy bekerülnek-e a választott szakra és egyetemre. Vannak ugyanis olyan képzések, ahol a bekerülést alkalmassági vizsgához kötik. Ez bizonyos szakokon egészségügyi vizsgát jelent, más képzéseken pedig pályaalkalmassági vizsgát.
Iyenek például a pedagógusképzések, a
De van alkalmassági vizsga a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem képzésein, illetve bizonyos egészségügyi és államtudományi képzéseken is, és minden olyan szakon, ahol ez a felvételi tájékoztató szerint előírás.
"A nem magyar állampolgárságú jelentkezőnek – ha magyar nyelvű képzésre jelentkezik és nem tudja dokumentummal igazolni a tanulmányai folytatásához szükséges magyar nyelv ismeretét – a felsőoktatási intézmény magyar nyelvi alkalmassági vizsgát szervezhet. A felsőoktatási intézmény dönt arról, hogy a nyelvtudás igazolására milyen dokumentumot fogad el (pl. magyar oktatási nyelvű középiskolai bizonyítvány, magyar mint idegen nyelv nyelvvizsga-bizonyítvány stb.)" - teszik hozzá.
Mikor lesz?
Az alkalmassági vizsga időpontjáról az egyetemek küldenek értesítést, úgynevezett behívót. Amennyiben ez a tervezett időpont előtt egy héttel nem érkezik meg, célszerű az érintett felsőoktatási intézménynél érdeklődni.
Osztályozzák?
Az alkalmassági vizsgát nem osztályozzák. A teljesítményt csak "megfelelt" és "nem felelt meg" minősítéssel lehet értékelni, azonban azok a tanulók, akik nem felelnek meg, nem kerülhetnek be a választott képzésre. A pontszámuk ezen a szakon nulla lesz, és azok is nulla pontot kapnak, akik esetleg a vizsgán nem jelennek meg.
Fogyatékossággal élő jelentkező eseténaz alkalmassági vizsgán a felsőoktatási intézmény dönthet felmentésről, kedvezményekről.
A vizsgák időpontjáról az intézmények honlapjain is tájékoztatnak.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
