Felvételi 2025: alkalmassági vizsga nélkül nem lehet bekerülni egyes képzésekre

Bizonyos képzéseken egészségügyi vagy pályaalkalmassági vizsgához kötik a bekerülést. Amennyiben pedig ezen a jelentkező nem vesz részt, vagy nem felel meg, nem kerülhet be a kiválasztott képzésre.

  • Székács Linda

Februárban lejárt a felsőoktatási felvételi jelentkezési határideje; a jövendőbeli egyetemisták három szakot jelölhettek meg ingyen, további három képzést pedig 2-2 ezer forint ellenében az E-felvételi rendszerben.

A következő időszakban a felsőoktatásba készülő tanulóknak az érettségire való felkészülésen kívül nincs teendőjük, egyeseknek azonban nem csupán az érettségi vizsgán és a tanulmányi eredményeken múlik, hogy bekerülnek-e a választott szakra és egyetemre. Vannak ugyanis olyan képzések, ahol a bekerülést alkalmassági vizsgához kötik. Ez bizonyos szakokon egészségügyi vizsgát jelent, más képzéseken pedig pályaalkalmassági vizsgát.

Iyenek például a pedagógusképzések, a

  • tanító
  • csecsemő- és kisgyermeknevelő,
  • óvodapedagógus,
  • konduktor,
  • nemzetiségi tanító,
  • nemzetiségi óvodapedagógus.

De van alkalmassági vizsga a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem képzésein, illetve bizonyos egészségügyi és államtudományi képzéseken is, és minden olyan szakon, ahol ez a felvételi tájékoztató szerint előírás.

A legfontosabb tudnivalók a 2025-ös felsőoktatási felvételiről

"A nem magyar állampolgárságú jelentkezőnek – ha magyar nyelvű képzésre jelentkezik és nem tudja dokumentummal igazolni a tanulmányai folytatásához szükséges magyar nyelv ismeretét – a felsőoktatási intézmény magyar nyelvi alkalmassági vizsgát szervezhet. A felsőoktatási intézmény dönt arról, hogy a nyelvtudás igazolására milyen dokumentumot fogad el (pl. magyar oktatási nyelvű középiskolai bizonyítvány, magyar mint idegen nyelv nyelvvizsga-bizonyítvány stb.)" - teszik hozzá.

Mikor lesz?

Az alkalmassági vizsga időpontjáról az egyetemek küldenek értesítést, úgynevezett behívót. Amennyiben ez a tervezett időpont előtt egy héttel nem érkezik meg, célszerű az érintett felsőoktatási intézménynél érdeklődni.

Osztályozzák?

Az alkalmassági vizsgát nem osztályozzák. A teljesítményt csak "megfelelt" és "nem felelt meg" minősítéssel lehet értékelni, azonban azok a tanulók, akik nem felelnek meg, nem kerülhetnek be a választott képzésre. A pontszámuk ezen a szakon nulla lesz, és azok is nulla pontot kapnak, akik esetleg a vizsgán nem jelennek meg.

Fogyatékossággal élő jelentkező eseténaz alkalmassági vizsgán a felsőoktatási intézmény dönthet felmentésről, kedvezményekről.

A vizsgák időpontjáról az intézmények honlapjain is tájékoztatnak.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.