Van olyan egyetem, ahol 16 ponttal többet ér egy középfokú nyelvvizsga, mint egy emelt szintű érettségi. Míg máshol a pluszpontok miatt még felsőfokú nyelvvizsga mellett is érdemes bevállalni egy emelt szintű érettségit.
A 2025-ös felvételi eljárásban az egyetemek továbbra is saját hatáskörben dönthetnek többek között arról, hogy 100 pont erejéig mire, mennyi intézményi pontot adnak.
Pluszpont járhak többek között
Azt jó, ha tudjátok, ha például emelt szinten érettségiztek egy nyelvből és 60 százalék feletti eredményt értek el, akkor vagy az emelt szintű érettségiért vagy pedig a nyelvvizsgáért járó pluszpontokat számítják be attól függően, hogyan jártok jobban.
| Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat |
Ha szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát. Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor. A 2024-as felvételi összes ponthatárát itt tudjátok megnézni. |
A BME-n több pontot ér a nyelvvizsga
Bár hivatalosan a középfokú nyelvvizsga és a 60 százalék feletti emelt szintű nyelvi érettségi egyenértékű, de vannak olyan egyetemek, ahol a nyelvvizsgáért több pluszpont jár.
Erre jó példa többek között a BME, ahol:
Ehhez képest, ha egy idegen nyelvből emelt szintű érettségit tesztek, ami, ha eléri az 50 százalékot, akkor csak 20 intézményi pontra vagytok jogosultak. Vagyis, ha a BME-re készültök, akkor 16 ponttal többet ér egy nyelvvizsga az emelt szintű érettségihez képest.
Ráadásul a felvételi tájékoztatóban az is szerepel, hogy ha egy adott idegen nyelvből emelt szinten érettségiztek, akkor ugyanabból a nyelvből más jogcímen nem adható intézményi többletpont. Vagyis, ha például van egy felsőfokú nyelvvizsgátok angolból, de korábban előrehozottan emelt szinten is érettségiztetek belőle, akkor csak a felsőfokú nyelvvizsgátokat fogják beszámítani.
Jó hír, hogy a BME-n a csak a szóbeli és az írásbeli nyelvvizsgára is kaphattok pluszpontot, és ha csak középszinten, de legalább 75 százalékra érettségiztek nyelvből, akkor erre 15 intézményi pontot kaphattok.
A Corvinuson több pont jár az emelt szintű érettségire
Ehhez képest a Corvinuson egy nyelvvizsga kevesebb pluszpontot ér, mint egy idegen nyelvi érettségi.
Az egyetem felvételi tájékoztatójából kiderül, hogy
adható, míg az emelt szintű érettségiért idegen nyelvből pedig 50 pont, amennyiben ez az egyik érettségi tárgyatok. Ebben az esetben akkor is, ha már van felsőfokú nyelvvizsgátok, de ki szeretnétek maxolni a pluszpontjaitokat, érdemes nyelvből emelt szinten érettségiznetek. Ezek mellett a Corvinuson a nyelvtudásra a 100-ból legfeljebb 70 pontot kaphattok.
Különbség az egyes nyelvek között
Ha a Semmelweis Egyetem általános orvosi képzésére készültök, akkor megint teljesen más a helyzet. A Semmelweisen ugyanis nem jár pluszpont önmagában az emelt szintű érettségire. Azonban a felvételi tájékoztatóban szerepel, hogy a B2 komplex államilag elismert nyelvvizsgára vagy azzal egyenértékű nyelvtudásra (vagyis a 60 százalék feletti idegen nyelvi emelt szintű érettségire) adható pluszpont. Hogy pontosan mennyi az a nyelvtől függ, vagyis:
Ha más nyelvből van középfokú nyelvvizsgátok vagy emelt szintű érettségitek, akkor nem kaptok érte semmit.
Ha felsőfokú komplex nyelvvizsgátok van angolból vagy németből, akkor 40; ha franciából, olaszból, spanyolból, oroszból, portugálból és latinból, akkor 30 pontra vagytok jogosultak.
Fontos, hogy egy nyelvből mindig csak a legmagasabb szintű nyelvvizsgátokat veszik figyelembe, és a nyelvtudásotokra legfeljebb 50 intézményi pontot kaphattok hiába van például angolból felsőfokútok és franciából középfokútok.
A 2025-ös felvételi pontszámítással részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
