Bár a központilag meghatározott 280 pontos minimumot két évvel ezelőtt eltörölték, 2025-ben is vannak olyan egyetemek vagy egyetemi szakok, amikre nem lehet egy bizonyos ponthatár alatt bekerülni. Van, ahol ez alacsonyabb lett, máshol viszont magasabb.
2023-ban megszűntek a felsőoktatási felvételi jogszabályba foglalt minimumponthatárai.
Míg a korábbi szabályozás szerint addig
sem fizetős, sem önköltséges formára, az új szabályok szerint a minimumponthatárokról való döntés (egyebekkel együtt) átkerült az egyetemek kezébe. Ettől kezdve a felsőoktatási intézmények maguk dönthetnek arról, hogy határoznak-e meg minimumponthatárokat, és ha igen, milyen szakokon és mennyit.
Jelentősen csökkentek a ponthatárok
A minimumponthatárok eltörlésének egyik következménye lett, hogy számos egyetemen csökkentek a bejutáshoz szükséges ponthatárok az elmúlt két felvételi időszakban. 2024-ben a Dunaújvárosi Egyetem államilag finanszírozott, nappali tagozatos gépészmérnöki képzésére például 252 ponttal lehetett bekerülni, ugyanerre a szakra pedig a Nyíregyházi Egyetemen elég volt 246 pont is. A Tokaj-Hegyalja Egyetem államilag támogatott kisgyermeknevelő alapképzésére 208 volt a ponthatár, a rendszerint rendkívül magas pontokat igénylő gazdálkodási és menedzsment szakra pedig alig 205.
Az önköltséges szakok esetében viszont ezeknél sokkal hajmeresztőbb ponthatárok is előfordultak a 2024-es általános felvételi időszakban. A Wesley János Lelkészképző Főiskola környezettan alapképzésére 98, a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola nappali tagozatos, költségtérítéses kereskedelem és marketing alapképzésére 82, gazdaságinformatikus szakra pedig csak 78 pont kellett a bejutáshoz.
Mindezekkel kapcsolatban Polónyi István oktatáskutató az Eduline-nak korábban azt mondta;
"Magyarországon a felsőoktatási intézmények lemorzsolódása 2010-ig körülbelül 40 százalék volt, most pedig körülbelül 30 százalék lehet. Nincsenek pontos adatok, mert bár számolnak ilyeneket, nem hozzák nyilvánosságra, de nagyjából azért lehet tudni, hogy az arány továbbra is magas. Ha pedig beengedünk valakit közepes, vagy annál gyengébb eredménnyel a felsőoktatásba, majdnem biztos, hogy ki fog onnan esni. Ma viszont a modellváltó egyetemek egyik eleme pontosan az, hogy ha nagy a lemorzsolódás, akkor kevesebb pénzt kapnak, a magánegyetemeknél pedig a tandíjbevétel egy alap kérdés, tehát senkinek nem érdeke a lemorzsolódás. Ez tulajdonképpen a bukásmentes iskola esete: mivel senkinek nem érdeke a lemozsolódás, ezért a diplomák szintje fog csökkenni."
Van, ahol 220, máshol 400 a minimum
Bár a ponthatárok számos esetben csökkentek a központilag meghatározott minimumponthatárok eltörlésével, számos felsőoktatási intézménybe, vagy legalább egyes képzésekre továbbra sem lehet bekerülni egy bizonyos pontszám elérése nélkül. Van, ahol ez alacsonyabb lett, mint amennyi a korábbi 280 pontos határ volt, máshol viszont jelentősen emelkedett.
400 pont alatt nem lehet bejutni például a Budapesti Corvinus Egyetemre, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen pedig az alapszakok esetében 320 pont a bejutási küszöb. De minimumponthatárokról döntött egyes szakokon az Eötvös Loránd Tudományegyetem is, ahol
pontot kell elérni a bekerüléshez.
A Debreceni Egyetem anglisztika alapképzésére csak azok juthatnak be, akik minimum 200 pontot összeszednek, míg ez a minimumponthatár a programtervező informatikus szak esetében már 280, osztatlan gyógyszerész képzésen pedig 320.
De határozott minimumponthatárokról egyes szakokon többek között a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem, az Óbudai Egyetem, a Pannon Egyetem, a Semmelweis Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem is. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem újonnan induló Nemeskürty István Tanárképző Karára pedig minimum 200 ponttal lehet majd bekerülni.
Azt, hogy van-e minimumponthatár azon a szakon és egyetemen, amire ti jelentkeznétek, a felvi.hu-n a "Meghirdetett képzések" menüben nézhetitek meg. Kattintsatok arra az egyetemre, majd arra a karra, végül pedig a szakra, ami szimpatikus nektek. Az, hogy van-e meghatározott minimumponthatár, egy zöld keretben jelenik meg a felületen a képen látható módon:
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
