Hétszázzal csökkent az állami ösztöndíjas helyek száma Budapesti Gazdasági Egyetemen

A tavalyi adatokhoz képest közel 700 hellyel csökkent az ösztöndíjas férőhelyek száma, de a képzési területek közötti helyek megosztása is változott a BGE-n.

  • Rodler Lili

Idén a BGE 4202 férőhelyet biztosít a tavalyi 4892 hely helyett a szeptemberben kezdő egyetemistáknak. A 2025-ös felvételi tájékoztatóból az is kiderül, hogy képzési területenként pontosan mennyi állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg.

  • bölcsésztudomány: 176 fő
  • gazdaságtudományok: 3181 fő
  • informatika: 670 fő
  • pedagógusképzés: 62 fő
  • társadalomtudomány: 113 fő

A tavalyi drasztikus növekedéshez képest idén egy kisebb visszaesés észlelhető, ez pedig főleg a gazdaságtudományok területét érinti. Míg az előző évben 3902 hely volt elérhető, idén ezt 3181-re csökkentették. Hasonlóan jártak el a bölcsésztudományi területeknél is, bár ott csak 20 állami ösztöndíjas férőhelyet vettek el.

Ezzel ellentétben a társadalomtudományi területek 28 plusz hellyel gazdagodtak, a pedagógusképzés 2-vel, az informatikai képzési terület pedig 20 új helyet kapott tavalyhoz képest.

 

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.