Mit kell vinni a központi írásbeli vizsgára?

Igazolvány nélkül nem vizsgázhatnak a diákok.

Az Oktatási Hivatal tájékoztatója szerint a tanulóknak a központi írásbeli vizsgára személyazonosításra alkalmas igazolványt - diákigazolványt vagy személyi igazolványt – kell magukkal vinni.

A magyar nyelvi feladatlapok kitöltéséhez segédeszköz nem használható. Ellentétben a matematika feladatlapokkal, amelyeknek kitöltéséhez használható segédeszközök az alábbiak:

  • vonalzó
  • körző
  • szögmérő

Egyéb segédeszközt, mint például számológépet azonban nem vihetnek magukkal.

A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát kék vagy fekete színű nem halványuló, nem radírozható tintával (golyóstollal) kell elkészíteni. Mivel a rajzokhoz lehet ceruzát használni, ezért a hibák kijavítása érdekében radírt is érdemes a diákoknak magukkal vinniük.

A vizsga feladatainak megoldására mindkét tantárgy esetén 45 perc fog a diákok rendelkezésére állni. A két feladatlap kitöltése között kötelezően 15 perc szünetet kell tartani.

 

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.