Középiskolai felvételi 2025: ezek a budapesti gimnáziumok nem kérnek szóbeli felvételit

Ezekben az iskolákban csak a felvételi tanulmányi eredmények és a központi írásbeli eredménye alapján nézik a jelentkezőket, szóbeli felvételit nem szerveznek.

A középiskoláknak október 20-ig kellett közzétennie a felvételi tájékoztatójukat, amiből kiderült, hogy milyen osztályokat indítanak a 2025/2026-os tanévben. Ebben határozták meg többek között a felvételi eljárás módját, és azt is, hogyan számolják a pontokat.

A gimnáziumok, a technikumok és a szakgimnáziumok háromféleképpen kalkulálhatják a pontokat:

  • vagy csak az általános iskolai jegyek,
  • vagy az általános iskolai jegyek és a központi írásbeli felvételi vizsga eredménye,
  • vagy az általános iskolai eredmények, a központi írásbeli és az intézmény saját szóbelijén szerzett pontszámok alapján.
A KIFIR rendszerében megnéztük a tanulmányi területek keresésénél, hány budapesti gimnázium kéri csak az általános iskolai jegyeket és a központi írásbelit a kilencedikesektől. Összesen 25 ilyen intézményt találtunk:
  1. Bocskai István Református Oktatási Központ - Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Technikum, Szakgimnázium, Szakképző Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Kollégium és Mini Bölcsőde
  2. Újbudai József Attila Gimnázium
  3. Budapest I. Kerületi Petőfi Sándor Gimnázium
  4. Óbudai Gimnázium
  5. Békásmegyeri Veres Péter Gimnázium
  6. Újpesti Könyves Kálmán Gimnázium
  7. Kőbányai Szent László Gimnázium
  8. Budapest X. Kerületi Zrínyi Miklós Gimnázium
  9. Budapest XVI. Kerületi Szerb Antal Gimnázium
  10. Budapest XXII. Kerületi Budai Nagy Antal Gimnázium
  11. Szlovák Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium
  12. Ferencvárosi Sport Általános Iskola és Gimnázium
  13. Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola Katolikus Általános Iskola, Gimnázium, Alapfokú Művészeti Iskola és Szakgimnázium
  14. Budapest XVI. Kerületi Táncsics Mihály Általános Iskola és Gimnázium
  15. Kontyfa Általános Iskola és Gimnázium
  16. Thomas Mann Gymnasium-Deutsche Schule Budapest, Budapesti Német Általános Iskola és Gimnázium
  17. Gyermekház Iskola
  18. Újbudai Széchenyi István Gimnázium
  19. Altisz Alapítványi Gimnázium
  20. Orchidea Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium
  21. Maarif Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Gimnázium
  22. Szent Benedek Gimnázium és Technikum
  23. Dr. Somogyi Imre Baptista Szakképző Iskola, Technikum, Általános iskola, Szakiskola és Gimnázium
  24. Budapesti Innovatív Technikum, Gimnázium és Szakképző Iskola
  25. Budapesti Műszaki SZC Egressy Gábor Két Tanítási Nyelvű Technikum
Azt azonban fontos megjegyezni, hogy a fenti intézmények egyes szakjain eltérhetnek a felvételi követelmények. Ezért nem elég csak a kiválasztott iskolára rákeresni, hanem a pontos szakról is külön kell informálódni.
Azoknak a budapesi gimnáziumoknak a listáját, ahol nem kérik a központi írásbelit, itt tudjátok megtekinteni:
    Hozzászólások

    A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

    A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

    Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

    A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

    A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

    A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.