A felvételin az érettségi eredményeket két helyen is figyelembe veszik a pontok számításánál.
2024-tól változott a pontszámítás, amelynek értelmében az egyetemek nagyobb szabadságot kaptak, és több pont, felvételi követelmény esetében is saját hatáskörben döntenek.
Azonban azt jó, ha tudjátok, hogy továbbra is 500 pontot lehet szerezni a felvételin, az alábbiak értelmében
Az érettségi eredményeitek azonban két helyen számítanak. A középiskolai pontoknál az érettségitek átlagpontszámát veszik figyelembe függetlenül attól, hogy emelt vagy éppenséggel középszinten vizsgáztatok. Az átlag kiszámításánál ugyanannyit ér például egy 78 százalékos középszintű töri érettségi, mint egy 78 százalékos emelt szintű.
Az érettségi eredményeknél azonban már csak annak a két tárgynak az eredményét nézik, amit a felvételi követelményként az egyetem előírt. Itt már nagyon is számít, hogy emelt vagy középszinten vizsgáztok. Például egy 87 százalékos középszintű magyarérettségiért csak 58 pontot kaptok, míg ha ugyanennyit teljesítetek az emelt szintű érettségin, akkor 87-et.
Ha szeretnétek már most számolgatni, akkor próbáljátok ki az Eduline kalkulátorát.
Az inzulin, a cukorbetegség és a genetikai számolások is előkerültek az idei emelt biológiaérettségin, amelyről megoszlottak a diákvélemények. Volt, aki „szörnyűnek” nevezte a feladatsort, mások szerint azonban könnyebb volt, mint a tavalyi vizsga.
Gyermekközpontú szemléletet, gyors intézkedéseket és három hónapos akciótervet ígér Lannert Judit, a leendő oktatási miniszter frissen létrehozott Facebook-oldalán megosztott első bejegyzésében.
Kedden 8 órakor kezdődik az emelt szintű biológiaérettségi. A tavalyi pontszámok tükrében legalább 60-70 százalékos emelt szintű bioszérettségire van szüksége azoknak a diákoknak, akik valamelyik orvosi szakra készülnek. És ez is csak akkor lehet elég, ha a középiskolai bizonyítványuk színötös volt, a főtárgyakból a középszintű érettségijük 90 százalék körüli és kimaxolják az összes intézményi pontot.
Akadémiai szabadság, átlátható finanszírozás, az Erasmus-program helyreállítása és az oktatás egészének újragondolása – többek között ezekről beszélt Lannert Judit a hétfői meghallgatásán, ahol a magyar felsőoktatás helyzetét is értékelte.
Miközben Hankó Balázs a magyar szakképzést az Európai Unió egyik legsikeresebb rendszerének nevezte a hétfői bizottsági meghallgatáson, Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszterjelölt arról beszélt, hogy a javuló statisztikák önmagukban nem mutatják meg az oktatás valódi minőségét.
Kedd délután a Sándor-palotában hivatalosan is kinevezték a Tisza-kormány minisztereit, köztük Lannert Juditot is, aki így mostantól gyermek- és oktatásügyi miniszterként vezeti az új tárcát. A megbízóleveleket Sulyok Tamás köztársasági elnök adta át a Magyar Péter vezette kabinet tagjainak.
Tarr Zoltán arra is utalt, végül miért döntöttek másképpen.
