A felvételin az érettségi eredményeket két helyen is figyelembe veszik a pontok számításánál.
2024-tól változott a pontszámítás, amelynek értelmében az egyetemek nagyobb szabadságot kaptak, és több pont, felvételi követelmény esetében is saját hatáskörben döntenek.
Azonban azt jó, ha tudjátok, hogy továbbra is 500 pontot lehet szerezni a felvételin, az alábbiak értelmében
Az érettségi eredményeitek azonban két helyen számítanak. A középiskolai pontoknál az érettségitek átlagpontszámát veszik figyelembe függetlenül attól, hogy emelt vagy éppenséggel középszinten vizsgáztatok. Az átlag kiszámításánál ugyanannyit ér például egy 78 százalékos középszintű töri érettségi, mint egy 78 százalékos emelt szintű.
Az érettségi eredményeknél azonban már csak annak a két tárgynak az eredményét nézik, amit a felvételi követelményként az egyetem előírt. Itt már nagyon is számít, hogy emelt vagy középszinten vizsgáztok. Például egy 87 százalékos középszintű magyarérettségiért csak 58 pontot kaptok, míg ha ugyanennyit teljesítetek az emelt szintű érettségin, akkor 87-et.
Ha szeretnétek már most számolgatni, akkor próbáljátok ki az Eduline kalkulátorát.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
