Első világháború, Rákosi-korszak, liberalizmus – ilyen feladatokat kaptak a töriből vizsgázók az őszi érettségin

A 2024-es őszi érettségi feladatait és a hozzá tartozó megoldókulcsot az Oktatási Hivatal az írásbelit követő napon teszi közzé.

Október 16-án reggel történelemből középszinten 128 helyszínen 432, emelt szinten 22 helyszínen 109 vizsgázó tett érettségi vizsgát.

A történelem középszintű írásbeli vizsgája 180 percig tartott, amin a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk. Ennek első része egyszerű, rövid választ igénylő feladatokból, második része pedig szöveges feladatokból állt.

A rövid feladatoknál a kereszténység, IV. Béla és az 1848-as forradalom kapcsán is voltak kérdések. A hosszabb szöveges feladatoknál a vizsgázókna egy egyetemes és egy magyar történelemhez kapcsolódó feladatot kellett kiválasztania. Ez lehetett:

  • a liberalizmus és a Rákosi-korszak gazdaságpolitikáját
  • vagy az első világháború és Magyarország újranépesülése.
A középszintű történelem érettségi feladatait itt, és a hozzá tartozó megoldókulcsot itt találjátok. Emelt szinten a feladatokat ide kattintva láthatjátok, a megoldások pedig innen érhetőek el.
    Azt, hogy a korábbi napokon milyen feladatokat kaptak az érettségizők magyarból itt, matekból pedig itt tudjátok megnézni.

      Hozzászólások

      A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

      A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

      Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

      Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.