Pótfelvételi 2024: ezekre a szakokra kettes-hármas érettségivel is be lehetett jutni

Kihirdették a pótfelvételi ponthatárait, volt olyan szak, amire már 114 ponttal be lehetett kerülni.

17 ezernél is többen jelentkeztek a 2024-es pótfelvételin valamelyik magyar egyetem képzésére. A pótfelvételizők 44 százaléka állami ösztöndíjas szakot jelölt meg, kétharmaduk alapszakot, mesterképzésre pedig a jelentkezők 15 százaléka felvételizett.

Míg egyes szakokon akár 400 pontot is el kellett érni a sikeres felvételihez, találtunk olyan képzéseket is, ahol nem igazán kellett megerőltetnie magukat a jelentkezőknek.

A Dunaújvárosi Egyetemen az önköltséges nappali tagozatos alapképzések közül:

  • kommunikáció-és médiatudomány: 136 pont
  • műszaki menedzser:130 pont
  • gazdaságinformatikus: 131 pont

kellett a bejutáshoz.

Az Edutus Főiskolán is csak 132 pontra volt szükség, hogy valakit felvegyenek önköltséges, nappali tagozatos kereskedelem és marketing szakra.

A Wekerle Sándor Üzleti Főiskolán sem voltak megugorhatatlanok a ponthatárok: a levelező, önköltséges kereskedelem marketing szakhoz csak 114 pont kellett, de ugyanennél a szaknál a nappali tagozathoz 160 ponttal is be lehetett jutni, de a levelező önköltséges:

  • emberi erőforrások: 134 pont
  • gazdaságinformatikus: 126 pont
  • nemzetközi gazdálkodás.163 pont
  • pénzügy és számvitel: 146 pont

is elég volt a felvételhez.

A Tokaj-Hegyalja Egyetemen már egy fokkal magasabb pontszámra volt szükség, hogy valakit felvegyenek önköltséges, nappali tanítói szakra, itt 200-nál húzták meg a ponthatárt.

Ezekre a szakokra még az új pontszámítás szerint is erős kettes vagy gyenge hármas eredményekkel be lehetett kerülni.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.