Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
17 ezer jelentkezőből több mint 4700 jelentkezett valamilyen pedagógus szakra.
Több mint 17 ezren adtak le jelentkezést valamelyik magyar egyetemre a 2024-es pótfelvételin - hangzott el egy keddi sajtótájékoztatón.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára, Varga-Bajusz Veronika szerint az idei pótfelvételi eljárásban a legtöbben - több mint 4700-an - valamilyen pedagógusképzésre adták be a jelentkezésüket, ami jóval meghaladta az általában legnépszerűbb gazdaságtudományi képzésekre jelentkezők számát.
De népszerűek voltak az orvosi, informatikai és műszaki képzések is. Varga-Bajusz szerint a jelentkezők 65 százaléka munkaerőpiaci szempontból fontos képzési területet választott.
A pótfelvételizők 44 százaléka egyébként állami ösztöndíjas szakot jelölt meg, kétharmaduk alapszakot. Mesterképzésre a jelentkezők 15 százaléka felvételizett.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.