Ponthatárok 2024: ez a tíz legnépszerűbb alap-és osztatlan képzés a felvételin

Már csak néhány óra, és kiderül kit vettek fel egyetemre. Idén 120 990-en jelentkeztek valamelyik egyetem 2024 szeptemberben induló alap, osztatlan- vagy mesterképzésére.

A 2024-es felvételi eljárásban az Oktatási Hivatal csak az elsőhelyes jelentkezők és az összes jelentkezések számát tette közzé, így nem tudni, hogy egy adott képzésre hányan jelentkeztek például a listájuk harmadik vagy éppenséggel ötödik helyén.

2024-ben felvételiztek? Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat

Ha szeretnétek biztosra menni, már feltöltöttetek minden fontos dokumentumot, és szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát.

Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor. A 2023-as felvételi összes ponthatárát itt tudjátok megnézni.Július 24-én 20 órakor pedig jövünk az idei ponthatárokkal.

Az állami ösztöndíjas és önköltséges elsőhelyes jelentkezők számait összesítve a 10 legnépszerűbb alap- és osztatlan képzés az idei felvételiben a(z)

  1. gazdálkodási és menedzsment (6801)
  2. pszichológia (4948)
  3. jogász (4178)
  4. ápolás és betegellátás (3641)
  5. kereskedelem és marketing (3581)
  6. mérnökinformatikus (3271)
  7. óvodapedagógus (3531)
  8. gyógypedagógus (2944)
  9. gépészmérnök (2656)
  10. általános orvos (2428)

A tavalyhoz hasonlóan toronymagasan a legtöbb jelentkezést a gazdálkodási és menedzsment alapszakra adták le. Érdemes megjegyezni, hogy tavaly ennél az alapszaknál a legmagasabb ponthatár a  Corvinuson volt: ezen az egyetemen a magyar nyelvű, állami ösztöndíjas nappali tagozatra 456 pont kellett.

A második legtöbb pont (421) az ELTE GTK-n kellett a felvételhez. A harmadik legmagasabb ponthatár pedig az ELTE szombathelyi kampuszán volt, ahol a bekerüléshez 418 pontot kellett elérni.

A folyamatosan frissülő tudósításunkat itt tudjátok elérni:

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.