Ponthatárok 2024: ez a tíz legnépszerűbb alap-és osztatlan képzés a felvételin

Már csak néhány óra, és kiderül kit vettek fel egyetemre. Idén 120 990-en jelentkeztek valamelyik egyetem 2024 szeptemberben induló alap, osztatlan- vagy mesterképzésére.

A 2024-es felvételi eljárásban az Oktatási Hivatal csak az elsőhelyes jelentkezők és az összes jelentkezések számát tette közzé, így nem tudni, hogy egy adott képzésre hányan jelentkeztek például a listájuk harmadik vagy éppenséggel ötödik helyén.

2024-ben felvételiztek? Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat

Ha szeretnétek biztosra menni, már feltöltöttetek minden fontos dokumentumot, és szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát.

Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor. A 2023-as felvételi összes ponthatárát itt tudjátok megnézni.Július 24-én 20 órakor pedig jövünk az idei ponthatárokkal.

Az állami ösztöndíjas és önköltséges elsőhelyes jelentkezők számait összesítve a 10 legnépszerűbb alap- és osztatlan képzés az idei felvételiben a(z)

  1. gazdálkodási és menedzsment (6801)
  2. pszichológia (4948)
  3. jogász (4178)
  4. ápolás és betegellátás (3641)
  5. kereskedelem és marketing (3581)
  6. mérnökinformatikus (3271)
  7. óvodapedagógus (3531)
  8. gyógypedagógus (2944)
  9. gépészmérnök (2656)
  10. általános orvos (2428)

A tavalyhoz hasonlóan toronymagasan a legtöbb jelentkezést a gazdálkodási és menedzsment alapszakra adták le. Érdemes megjegyezni, hogy tavaly ennél az alapszaknál a legmagasabb ponthatár a  Corvinuson volt: ezen az egyetemen a magyar nyelvű, állami ösztöndíjas nappali tagozatra 456 pont kellett.

A második legtöbb pont (421) az ELTE GTK-n kellett a felvételhez. A harmadik legmagasabb ponthatár pedig az ELTE szombathelyi kampuszán volt, ahol a bekerüléshez 418 pontot kellett elérni.

A folyamatosan frissülő tudósításunkat itt tudjátok elérni:

 

 

Hozzászólások

Magyarországon a legsúlyosabb az iskolai szegregáció az EU-ban a legfrissebb országjelentés szerint

Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.