Itt megnézhetitek, hogy mennyi pluszpontot ad az emelt szintű érettségire a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen.
A felvételi pontokat a korábbi években és idén is 500 pontos rendszerben számítják, aminek az alapját, vagyis
A pontszámítás változása miatt azonban idén az egyetemek már maguk dönthetnek arról, hogy mire és mennyi intézményi pontot adnak felvételizőknek. Mutatjuk, hogyan pontozzák az emelt érettségit a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen:
Vizsgatárgyanként, ha az érettségi pontot a legalább 45%-os emelt szintű érettségi eredményéből számítják: 50 pont
Az egyetem ugyanakkor kiemeli, hogy az Emelt szintű érettségi jogcímmel kapcsolatban lényeges, hogy meglévő felsőfokú oklevél alapján történő pontszámítás esetén nem jár ezen a jogcímen intézményi pont, mivel Felvételi Szabályzatuk alapján "vizsgatárgyanként, ha az érettségi pontot a legalább 45%-os emelt szintű érettségi (szakmai vizsga) eredményéből számítják" jár a pont.
Arról, hogy az intézmény mennyi pontot ad a nyelvvizsgáért a felvételin, ide kattintva olvashattok.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
