Valószínű, hogy nem vesznek fel egyik egyetemre se? Semmi pánik, július végén indul a pótfelvételi

Rosszul sikerült az érettségitek? Nincs elég intézményi pontotok? Ha nem sikerül a felvételiek, de szeptembertől szeretnétek mindenképp egyetemre járni, mutatunk egy lehetőséget, ami mentőöv lehet majd nektek.

  • Székács Linda

Hamarosan kihirdetik a 2024-es egyetemi felvételi ponthatárait. A közel 121 ezer jelentkező közül lesznek azonban, akik rossz hírt kapnak majd és nem sikerül felvételt nyerniük egyetlen általuk megjelölt szakra sem. Ha ez történik veletek, de mindenképp szeretnétek a szeptembert valamelyik egyetemen kezdeni, számotokra jó lehetőség lehet a pótfelvételi, ami általában rögtön a ponthatárhúzást követően elindul.

A pótfelvételi során mindössze egy szakot jelölhettek meg, és csak akkor felvételizhettek, ha

  • az általános felvételi eljárásban egyetlen megjelölt képzésetekre sem vettek fel titeket, vagy
  • nem felvételiztetek, de meggondoltátok magatokat és mégis egyetemre mennétek.

Az sajnos nem opció, hogy ha felvettek titeket valamelyik képzésre, de mégsem iratkoztok be rá, akkor a pótfelvételin újra jelentkezzetek valamelyik egyetemre. Ebben az esetben legközelebb februárban, a keresztféléves felvételi eljárásban jelentkezhettek.

Ahogy már említettük, a pótfelvételi eljárás általában már a ponthatárhúzást követően, július végén indul, és augusztus elejéig van lehetőségetek kiválasztani azt az egy képzést, amire jelentkeznétek.

Fontos azonban tudni, hogy a pótfelvételi során az egyetemek általában jóval kevesebb szakot hirdetnek meg, és többnyire azokat is önköltséges formában. Lehet azonban találni állami ösztöndíjas képzéseket is, és olyan szakokat is, amiket az általános felvételi eljárásban még nem is hirdették meg az intézmények, mert azokat később akkreditálták.

A legfontosabb tudnivalók a 2024-es felsőoktatási felvételiről

Jelentkezni ezúttal is az E-felvételiben tudtok majd.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.