Valószínű, hogy nem vesznek fel egyik egyetemre se? Semmi pánik, július végén indul a pótfelvételi

Rosszul sikerült az érettségitek? Nincs elég intézményi pontotok? Ha nem sikerül a felvételiek, de szeptembertől szeretnétek mindenképp egyetemre járni, mutatunk egy lehetőséget, ami mentőöv lehet majd nektek.

  • Székács Linda

Hamarosan kihirdetik a 2024-es egyetemi felvételi ponthatárait. A közel 121 ezer jelentkező közül lesznek azonban, akik rossz hírt kapnak majd és nem sikerül felvételt nyerniük egyetlen általuk megjelölt szakra sem. Ha ez történik veletek, de mindenképp szeretnétek a szeptembert valamelyik egyetemen kezdeni, számotokra jó lehetőség lehet a pótfelvételi, ami általában rögtön a ponthatárhúzást követően elindul.

A pótfelvételi során mindössze egy szakot jelölhettek meg, és csak akkor felvételizhettek, ha

  • az általános felvételi eljárásban egyetlen megjelölt képzésetekre sem vettek fel titeket, vagy
  • nem felvételiztetek, de meggondoltátok magatokat és mégis egyetemre mennétek.

Az sajnos nem opció, hogy ha felvettek titeket valamelyik képzésre, de mégsem iratkoztok be rá, akkor a pótfelvételin újra jelentkezzetek valamelyik egyetemre. Ebben az esetben legközelebb februárban, a keresztféléves felvételi eljárásban jelentkezhettek.

Ahogy már említettük, a pótfelvételi eljárás általában már a ponthatárhúzást követően, július végén indul, és augusztus elejéig van lehetőségetek kiválasztani azt az egy képzést, amire jelentkeznétek.

Fontos azonban tudni, hogy a pótfelvételi során az egyetemek általában jóval kevesebb szakot hirdetnek meg, és többnyire azokat is önköltséges formában. Lehet azonban találni állami ösztöndíjas képzéseket is, és olyan szakokat is, amiket az általános felvételi eljárásban még nem is hirdették meg az intézmények, mert azokat később akkreditálták.

A legfontosabb tudnivalók a 2024-es felsőoktatási felvételiről

Jelentkezni ezúttal is az E-felvételiben tudtok majd.

 

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.