Még egyszer mutatjuk, hogy mit kell és mit nem kell feltölteni a felsőoktatási felvételi jelentkezése során.
Július 10-ig, tehát máig lehet feltölteni az E-felvételi rendszerébe azokat a dokumentumokat, amiket a jelentkezés leadása után szereztetek meg. Ez lehet bármilyen intézményi pontot igazoló dokumentum vagy bizonyítvány; például versenyeredmények, nyelvvizsga, vagy maga az érettségi bizonyítvány, hiszen a szóbeli érettségik július 3-án értek véget.
A felvi.hu felhívja a figyelmet arra, hogy külön kategóriába tartoznak a központi és az intézményi dokumentumok.
A központi feldolgozású dokumentumok listája:
Arról, hogy az intézmények milyen igazolásokat kérnek a felvételihez, minden esetben külön, az általatok megjelölt egyetem/főiskola oldalán tudtok tájékozódni. Ezek jellemzően a különböző intézményi pontokat igazoló, vagy az intézmények által előírt igazolások (pl. egészségügyi igazolás, betöltött munkakör igazolása stb.).
Új dokumentumtípus létrehozása
Az E-felvételiben bármennyi dokumentumtípust létrehozhattok, és egy-egy típusba több fájl is feltölthető, amihez az „új fájl” gombra kell kattintani. Ha például fotót készítettetek a többoldalas bizonyítványról, akkor az összes képet fel tudjátok tölteni a neki létrehozott típusba - írja a Felvi.
Miket NEM kell feltölteni?
A Közhiteles nyilvántartásokból származó információk menüpontban található eredményeket nem kell feltöltenetek a Felvi rendszerébe:
Meddig lehet sorrendet módosítani?
Ellentétben a dokumentumpótlással, a már megjelölt egyetemi szak sorrendjét még július 16-ig tudjátok módosítani. Eddig az időpontig egyetlen alkalommal változtathatjátok meg a jelentkezéskor megadott képzések sorrendjét az E-felvételi Sorrendmódosítás menüpontjában. Erről bővebben itt olvashattok.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
