Felvételi 2024: már csak egy napotok van a dokumentumpótlásra

Még egyszer mutatjuk, hogy mit kell és mit nem kell feltölteni a felsőoktatási felvételi jelentkezése során.

Július 10-ig, tehát máig lehet feltölteni az E-felvételi rendszerébe azokat a dokumentumokat, amiket a jelentkezés leadása után szereztetek meg. Ez lehet bármilyen intézményi pontot igazoló dokumentum vagy bizonyítvány; például versenyeredmények, nyelvvizsga, vagy maga az érettségi bizonyítvány, hiszen a szóbeli érettségik július 3-án értek véget.

A felvi.hu felhívja a figyelmet arra, hogy külön kategóriába tartoznak a központi és az intézményi dokumentumok.

A központi feldolgozású dokumentumok listája:

  • érettségi bizonyítvány vagy tanúsítvány
  • felsőoktatásban szerzett bármilyen okelvél
  • szakképesítést igazoló dokumentumok: középfokú szakképzettséget igazoló oklevél, szakgimnáziumi képesítő bizonyítvány, OKJ bizonyítvány
  • sporteredmény igazolás
  • önkéntes katonai szolgálat igazolása
  • névváltoztatás igazolása
  • magyarországi tartózkodás igazolása

Arról, hogy az intézmények milyen igazolásokat kérnek a felvételihez, minden esetben külön, az általatok megjelölt egyetem/főiskola oldalán tudtok tájékozódni. Ezek jellemzően a különböző intézményi pontokat igazoló, vagy az intézmények által előírt igazolások (pl. egészségügyi igazolás, betöltött munkakör igazolása stb.).

Új dokumentumtípus létrehozása

Az E-felvételiben bármennyi dokumentumtípust létrehozhattok, és egy-egy típusba több fájl is feltölthető, amihez az „új fájl” gombra kell kattintani. Ha például fotót készítettetek a többoldalas bizonyítványról, akkor az összes képet fel tudjátok tölteni a neki létrehozott típusba - írja a Felvi.

Miket NEM kell feltölteni?

A Közhiteles nyilvántartásokból származó információk menüpontban található eredményeket nem kell feltöltenetek a Felvi rendszerébe:

  • 2006. január 1. után szerzett érettségi bizonyítvány, tanúsítvány,
  • 2006. február 1. után szerzett felsőfokú oklevél,
  • 2013. január 1. után a felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevél,
  • 2003. január 1. után Magyarországon, államilag elismert nyelvvizsgaközpontban szerzett nyelvvizsga-bizonyítvány.

Meddig lehet sorrendet módosítani?

Ellentétben a dokumentumpótlással, a már megjelölt egyetemi szak sorrendjét még július 16-ig tudjátok módosítani. Eddig az időpontig egyetlen alkalommal változtathatjátok meg a jelentkezéskor megadott képzések sorrendjét az E-felvételi Sorrendmódosítás menüpontjában. Erről bővebben itt olvashattok.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.