Volt, ahol már 120 ponttal be lehetett kerülni kereskedelem és marketing szakra a 2023-as felvételin

Összegyűjtöttük, hogy 2023-ban melyik egyetem milyen ponthatárt húzott a kereskedelem és marketing szakon.

A 2024-es felvételin az ötödik legnépszerűbb szak lett a kereskedelem és marketing, amit összesen 3581-en jelöltek meg első helyen valamelyik egyetemen. Ebbe beletartozik a nappali és levelező tagozatos, állami ösztöndíjas és önköltséges jelentkezők száma is.

2024-ben felvételiztek? Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat

Ha szeretnétek biztosra menni, már feltöltöttetek minden fontos dokumentumot, és szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát. Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor.

Mi pedig most megnéztük, hogy nappali alapképzésen, állami- és önköltséges formában milyen ponthatárokat húztak az egyetemek a 2023-as felvételin.

Kereskedelem és marketing szak ponthatárai 2023-ban:

Budapesti Gazdasági Egyetem

  • államilag finanszírozott: 401 pont
  • önköltséges: 280 pont

Budapesti Metropolitan Egyetem

  • önköltséges: 120 pont

Debreceni Egyetem

  • államilag finanszírozott: 405 pont
  • önköltséges: 356 pont

Látható, hogy az államilag finanszírozott képzési formán sokkal magasabb pontokat kérnek az intézmények, mint az önköltségesen. A Budapesti Metropolitan Egyetemen pedig nem is indítottak ilyen formában képzést, ott kizárólag csak önköltségesre lehetett jelentkezni, és ahhoz sem kellett túl sok pont.

A Debreceni Egyetemen (DE) és a Budapesti Gazdasági Egyetemen (BGE) is kicsivel 400 fölött alakult a ponthatár az ösztöndíjas képzésen. Azonban a DE-n az önköltséges kereskedelem és marketing szakon 76 ponttal többet kellett a felvételizőknek szerezniük, mint a BGE-n.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.