Ha 150-ből 100 pontot értem el az érettségin, az 66 vagy 67 százalék?

Olvasói kérdésre válaszolunk.

Bár még hivatalosan július 3-ig tartanak a szóbeli érettségik, sokan már most végeztek a vizsgákkal, és már megkapták az érettségi bizonyítványukat.

Ilyenkor felmerülhet benneteke a kérdés, ha nem egész százalék lett az eredményetek, azt felfele vagy lefele kerekítik-e. Ha például a 150 pontból 100 pontot értetek el, az 66,6 százalékos eredménynek felel meg. A felvételi során azonban mindig az egész százalékot veszik figyelembe, így a 66,6 százalék 66 százaléknak fog számítani.

A legfontosabb tudnivalók a 2024-es érettségi osztályozásáról és a felsőoktatási felvételiről

Jó, ha tudjátok, hogy ráadásul az idei felvételin a középszintű érettségi eredmények más súllyal veszik figyelembe az érettségi pontok számításánál. Például egy 82 százalékos középszintű érettségiért nem 82 pontot kaptok, hanem csak 55-öt. Egy 82 százalékos emelt szintű érettségi viszont idén is 82 pontot ér majd. Ez a változtatás azonban azt is jelenti, hogy egy 100 százalékos középszintű érettségiért maximum 67 felvételi pontot szerezhettek.

Ha ki szeretnétek számítani a pontjaitokat, akkor nézzétek meg az Eduline pontszámító kalkulátorát.

 

 

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.