A világ egyik legnevesebb design programjára vettek fel egy magyar diákot

Bíró Hanna, a Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnázium és a Milestone Intézet diákja a szeptembert a finnországi Aalto Egyetemen kezdi.

  • Székács Linda

Évről évre 6 százalék körül alakul a felvételi arány a finnországi Aalto Egyetem design programján, ahová a budapesti Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnázium végzőse, Bíró Hanna felvételt nyert - számolt be róla Facebookon a Milestone Intézet.

“Amikor először hallottam róla, rögtön tudtam, hogy ez az. Pontosan az volt, amire vágytam: a programban a művészeteket a tudománnyal és a technológiával ötvözve keresik a válaszokat a legkülönbözőbb problémákra”

- meséli Hanna, aki szerint a programban lehetőséget adnak a hallgatóknak saját maguk felfedezésére és a szakmai érdeklődésük feltérképezésére. Nem utolsó sorban pedig a számára különösen fontos fenntarthatóság is része a skandináv tervezési felfogásnak.

������ ������ A világ nyolcadik legnevesebb design programjába nyert felvételt Bíró Hanna. Gratulálunk! A finnországi Aalto...

Posted by Milestone Institute on Friday, June 14, 2024

A lány azt is hozzátette; néhány évvel ezelőtt, amikor felvették a Milestone-ba csak annyit tudott, hogy szeret rajzolni és érdekli a történelem. Az évek során azonban rájött, hogy leginkább a művészetek érdeklik, az Aalto Egyetem programját látva pedig azonnal tudta, hogy ez az, amit keres.

A háromfordulós felvételi során először egy helyi társadalmi jelenségről kellett írnia, és ahhoz egy cselekvésre ösztönző plakátot készíteni. Ennek témájaként Hanna a menstruációs szegénységet választotta.

A második fordulóban levelet kellett írnia egy családtagjának, amiben elmagyarázza az egyetem design kurzusát, továbbá egy grafikai feladatot kellett megoldania és az "egyensúly és mobilitás" címszavakkal gyufából szobrot készítenie.

"A harmadik forduló az interjú volt: az elején kaptunk egy rajzfeladatot, amely a vizuális gondolkodásunkat és perspektíva rajzolási készségeinket tesztelte, majd következett a beszélgetés. Több interjúm is volt már más egyetemekkel, de ennél éreztem magam a legmagabiztosabbnak" - mondja a budapesti diáklány.

Hanna egyébként az Aalto Egyetem programja mellett több holland egyetemre és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemre is beadta a jelentkezést, a szeptembert azonban már biztos, hogy Finnországban kezdi.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.