Ha egy kicsit rosszabban sikerült az érettségitek, mint amennyivel előzetesen kalkuláltatok, akkor felmerülhet benneteket a kérdés, hogy mi lesz akkor, ha sehova sem vesznek fel benneteket.
A felvételi ponthatárokat idén várhatóan július 24-én hirdetik ki, de ha pár ponttal lecsúsztok az egyetemről és sehova sem kerültök be, akkor sem kell kétségbe esnetek.
Ugyanis a ponthatárok kihirdetése után elkezdődik a pótfelvételi időszak, amelyen azok a diákok vehetnek részt, akik:
Azonban azt jó, ha tudjátok, hogy a pótfelvételin az egyetemek, főiskolák általában csak önköltséges képzéseket hirdetnek meg, állami ösztöndíjas hely csak nagyon ritkán van.
Ha azonban csak a második, harmadik vagy éppenséggel a sokadik helyre kerültetek be, de közben meggondoltátok magatokat és nem akartok beiratkozni, akkor nem pótfelvételizhettek. Legközelebb csak a keresztféléves felvételin jelentkezhettek a felsőoktatásba, feltéve, ha az álomszakotokat meghirdeti valamelyik egyetem.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
