Itt vannak a szerdai fizika és vizuális kultúra érettségik hivatalos megoldásai

Mutatjuk a középszintű és az emelt szintű feladatsorokat, és azok hivatalos megoldásait.

  • Eduline

Fizika

Május 22-én írták a diákok a fizikaérettségit. Az érettségizőknek középszinten 150 perce, míg emelt szinten 240 perce volt a vizsga megírására. A középszintű feladatlap két részből állt: egy 40 pontot érő, feleletválasztós kérdéssorból és egy 50 pontos összetett feladatsorból. Emelt szinten az írásbeli vizsga 3 részből állt: egy feleletválasztós kérdéssorból 30 pontért, egy témakifejtésből 23 pontért és az összetett feladatokból, amivel pedig 47 pontot lehetett maximum szerezni.

Itt van minden eddigi érettségi nem hivatalos és hivatalos megoldása

 

A középszintű feladatsort itt tudjátok megnézni:

Középszintű fizikaérettségi feladatsor by eduline.hu on Scribd

A hivatalos megoldást pedig itt láthatjátok:

Középszintű fizikaérettségi megoldások by eduline.hu on Scribd

Az emelt szintű feladatsort itt éritek el:

Emelt szintű fizikaérettségi feladatsor by eduline.hu on Scribd

A hivatalos megoldást itt nézhetitek meg:

Emelt szintű fizikaérettségi megoldások by eduline.hu on Scribd

Vizuális kultúra

Vizuális kultúra vizsgatárgyból középszinten 292 helyszínen 1311 (közülük 3 fő angol nyelven), emelt szinten 11 helyszínen 39 vizsgázó érettségizett. A középszintű gyakorlati vizsga 120 perces időkerete alatt egy, a választott projekttémához illeszkedő feladatot kellett megoldaniuk az érettségizőknek, szabadon választott szabadkézi (nem digitális) technikával. Az emelt szintű érettségin pedig a vizsgázóknak egy művészettörténeti-műelemző és rajzi feladatsor 6 feladata közül kellet 4-et kiválasztaniuk és megoldaniuk 240 perc alatt.

A középszintű feladatsort és a javítási útmutatót itt tudjátok megnézni. Az emelt szintűt pedig itt találjátok.

Az érettségi harmadik hetének menetrendjét itt tudjátok megnézni:

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.