Minden, amit a csütörtöki kémiaérettségiről tudni kell

Május 16-án a kémiaérettségivel folytatódnak az írásbelik, összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat. A mai kémia érettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karának.

Reggel 8-kor kapják meg az érettségizők a közép-és az emelt szintű feladatsort kémiából. Középszinten a feladatok megoldására a diákoknak 150, míg emelt szinten 240 perce lesz.

Itt van minden eddigi érettségi nem hivatalos és hivatalos megoldása

A Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karával együttműködő partner középiskoláiban dolgozó szaktanárok azt mondták, hogy érdemi változás nem történt a kémiaérettségi szerkezetében: a számolási és elméleti feladatok arányai valamint a szerves szervetlen és általános kémiai arányok is a korábbihoz hasonlóak maradtak.

Azonban néhány olyan téma, ami korábban a középszintű érettségiben szerepelt, átkerült az emelt szintű érettségi tematikájába, ezáltal a középszintű érettségi várhatóan egy kicsivel könnyebb lesz. A középszintű írásbeli feladatsorra szánható idő két óráról két és fél órára növekedett, ami szintén könnyebbséget jelent a diákok számára.

További újdonság, hogy középszinten kémiából is kiváltható a szóbeli érettségi egy része projektmunkával, amire korábban csak biológiából volt lehetőség.

Milyen típusú feladatok lesznek az írásbelin?

A középszintű kémia írásbeli általános, szervetlen és szerves kémiai kérdéseket tartalmaz, és olyan feladatok is szerepelnek benne, amelyek a környezetkémiához vagy éppenséggel hétköznapi élethez kapcsolódnak.

Az kémiaérettségin a következő négy témakör anyaga szerepelhet:

  • általános kémia: például a kémia reakciók, oldatok, kristályrácsok
  • szervetlen kémia: például a hidrogén, a fémek, az oxidok, a nitrogén, a szén és a foszforcsoport ismerete, de emelt szinten például a szilíciumot is tudni kell.
  • szerves kémia: például a benzol, alkoholok, nitrogén tartalmú szerves vegyületek
  • lémiai számítások: például az anyagmennyiség képlete vagy Avogadro törvénye középszinten, emelt szinten többek között a Faraday törvényeket is ismerni kell

A feladattípusok közül az alábbiakra számíthatnak a diákok:

  • feleletválasztásos kérdések (ezen belül egyszerű, akár fejben is megoldható számítási feladat is lehetséges);
  • táblázat-kiegészítés;
  • tanult reakcióegyenletek kiegészítése;
  • elemző feladatok (kísérletelemzés, táblázatok, illetve diagramok elemzése, anyagok összehasonlítása, a jelenségek magyarázata stb. rövid szövegalkotási feladat formájában);
  • esettanulmány típusú problémafeladat (például egy kémiával foglalkozó újságcikk) értelmezése, és a hozzá kapcsolódó kérdések megválaszolása);
  • számítási feladatok (szöveges feladatok és feleletválasztásos kérdések egyaránt).

Fontos tudni, hogy az írásbeli feladatsorban lesz egy alternatív feladat, amelynek egyik része kémiai anyagismeretet igényel, míg a másik részénél számolni kell. Minden vizsgázó azt a részt oldja meg, amelyik számára szimpatikus.

Hogyan pontozzák a kémiaérettségit?

Az írásbeli feladatsor emelt- és középszinten is 100 pontos. Hogy az elmélet és a számítás milyen arányban fordulhat elő középszinten, azzal kapcsolatban érdemes tudni az alábbiakat:

  • Az összpontszám legfeljebb 20-40 százaléka számításos feladat (aki az alternatív feladat számításos részét választja, annak 40, aki az elméletit írja, annak pedig 20)
  • 60-80 százalékát a pontoknak elméleti feladatokkal lehet megszerezni.
  • A feleletválasztásos kérdések pontaránya az elméleti feladatokon belül minimum 15%.
  • Az alternatív feladat maximum 15 pontos lehet.
  • Egy-egy feladat maximum 20 pontot érhet.

Kémiából emelt szinten a középszinthez hasonló feladatokra számíthatnak a diákok. A feladatok összeállításánál azonban legalább 4 számításos feladatot tartalmaz, amelyek a 100 pontból körülbelül 40-50 pontot tesznek ki. Ebből következik, hogy az elméleti feladatokkal mintegy 50-60 pontot szerezhetnek a vizsgázók.

Az elméleti feladatok a következők lehetnek emelt szinten:

  • Feleletválasztásos kérdések
  • Táblázatos feladat, egyenletkiegészítés
  • Elemző feladatok
  • Esettanulmány

Milyen segédeszközöket lehet használni az írásbelin?

A kémiaérettségin mind közép, mind pedig emelt szinten a függvénytáblázatot és a periódusos rendszert elő lehet venni, és a számításoknál szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas számológépet lehet használni.

És, hány pontos a szóbeli kémiából?

A szóbelin szinttől függetlenül 50 pontot szerezhetnek a diákok. Középszinten a vizsgázók a tétel kifejtése után választhatnak vagy bemutatják a projektmunkájukat vagy pedig megoldják a gyakorlati feladatot. Az emelt szinten érettségizők egy 3 kérdésből álló tételt húznak, amelyben a szóbeli felelet mellett tartalmaz egy kísérletet és problémamegoldó feladatot is.

Hogy végül milyennek érezték a diákok a kémiaérettségit emelt szinten, arról ebben a cikkünkben olvashattok.

A bioszérettségivel részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:

 

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.