Minden, amit a csütörtöki kémiaérettségiről tudni kell

Május 16-án a kémiaérettségivel folytatódnak az írásbelik, összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat. A mai kémia érettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karának.

Reggel 8-kor kapják meg az érettségizők a közép-és az emelt szintű feladatsort kémiából. Középszinten a feladatok megoldására a diákoknak 150, míg emelt szinten 240 perce lesz.

Itt van minden eddigi érettségi nem hivatalos és hivatalos megoldása

A Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karával együttműködő partner középiskoláiban dolgozó szaktanárok azt mondták, hogy érdemi változás nem történt a kémiaérettségi szerkezetében: a számolási és elméleti feladatok arányai valamint a szerves szervetlen és általános kémiai arányok is a korábbihoz hasonlóak maradtak.

Azonban néhány olyan téma, ami korábban a középszintű érettségiben szerepelt, átkerült az emelt szintű érettségi tematikájába, ezáltal a középszintű érettségi várhatóan egy kicsivel könnyebb lesz. A középszintű írásbeli feladatsorra szánható idő két óráról két és fél órára növekedett, ami szintén könnyebbséget jelent a diákok számára.

További újdonság, hogy középszinten kémiából is kiváltható a szóbeli érettségi egy része projektmunkával, amire korábban csak biológiából volt lehetőség.

Milyen típusú feladatok lesznek az írásbelin?

A középszintű kémia írásbeli általános, szervetlen és szerves kémiai kérdéseket tartalmaz, és olyan feladatok is szerepelnek benne, amelyek a környezetkémiához vagy éppenséggel hétköznapi élethez kapcsolódnak.

Az kémiaérettségin a következő négy témakör anyaga szerepelhet:

  • általános kémia: például a kémia reakciók, oldatok, kristályrácsok
  • szervetlen kémia: például a hidrogén, a fémek, az oxidok, a nitrogén, a szén és a foszforcsoport ismerete, de emelt szinten például a szilíciumot is tudni kell.
  • szerves kémia: például a benzol, alkoholok, nitrogén tartalmú szerves vegyületek
  • lémiai számítások: például az anyagmennyiség képlete vagy Avogadro törvénye középszinten, emelt szinten többek között a Faraday törvényeket is ismerni kell

A feladattípusok közül az alábbiakra számíthatnak a diákok:

  • feleletválasztásos kérdések (ezen belül egyszerű, akár fejben is megoldható számítási feladat is lehetséges);
  • táblázat-kiegészítés;
  • tanult reakcióegyenletek kiegészítése;
  • elemző feladatok (kísérletelemzés, táblázatok, illetve diagramok elemzése, anyagok összehasonlítása, a jelenségek magyarázata stb. rövid szövegalkotási feladat formájában);
  • esettanulmány típusú problémafeladat (például egy kémiával foglalkozó újságcikk) értelmezése, és a hozzá kapcsolódó kérdések megválaszolása);
  • számítási feladatok (szöveges feladatok és feleletválasztásos kérdések egyaránt).

Fontos tudni, hogy az írásbeli feladatsorban lesz egy alternatív feladat, amelynek egyik része kémiai anyagismeretet igényel, míg a másik részénél számolni kell. Minden vizsgázó azt a részt oldja meg, amelyik számára szimpatikus.

Hogyan pontozzák a kémiaérettségit?

Az írásbeli feladatsor emelt- és középszinten is 100 pontos. Hogy az elmélet és a számítás milyen arányban fordulhat elő középszinten, azzal kapcsolatban érdemes tudni az alábbiakat:

  • Az összpontszám legfeljebb 20-40 százaléka számításos feladat (aki az alternatív feladat számításos részét választja, annak 40, aki az elméletit írja, annak pedig 20)
  • 60-80 százalékát a pontoknak elméleti feladatokkal lehet megszerezni.
  • A feleletválasztásos kérdések pontaránya az elméleti feladatokon belül minimum 15%.
  • Az alternatív feladat maximum 15 pontos lehet.
  • Egy-egy feladat maximum 20 pontot érhet.

Kémiából emelt szinten a középszinthez hasonló feladatokra számíthatnak a diákok. A feladatok összeállításánál azonban legalább 4 számításos feladatot tartalmaz, amelyek a 100 pontból körülbelül 40-50 pontot tesznek ki. Ebből következik, hogy az elméleti feladatokkal mintegy 50-60 pontot szerezhetnek a vizsgázók.

Az elméleti feladatok a következők lehetnek emelt szinten:

  • Feleletválasztásos kérdések
  • Táblázatos feladat, egyenletkiegészítés
  • Elemző feladatok
  • Esettanulmány

Milyen segédeszközöket lehet használni az írásbelin?

A kémiaérettségin mind közép, mind pedig emelt szinten a függvénytáblázatot és a periódusos rendszert elő lehet venni, és a számításoknál szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas számológépet lehet használni.

És, hány pontos a szóbeli kémiából?

A szóbelin szinttől függetlenül 50 pontot szerezhetnek a diákok. Középszinten a vizsgázók a tétel kifejtése után választhatnak vagy bemutatják a projektmunkájukat vagy pedig megoldják a gyakorlati feladatot. Az emelt szinten érettségizők egy 3 kérdésből álló tételt húznak, amelyben a szóbeli felelet mellett tartalmaz egy kísérletet és problémamegoldó feladatot is.

Hogy végül milyennek érezték a diákok a kémiaérettségit emelt szinten, arról ebben a cikkünkben olvashattok.

A bioszérettségivel részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.