Magyarország választási rendszere és I. Károly az emelt szintű töriérettségin

Sok feladat a törökökről, némi aktuálpolitika és trükkös komplex esszé. A diákok többsége boldogan távozott az emelt szintű történelem érettségiről.

  • Székács Linda
Töriérettségi 2024

"Amikor megláttam a feladatokat, olyan boldog lettem!" - így vette fel a telefont az emelt szintű töriérettségi után a Budapesten élő Lili.

7679 diák fejezte be szerda délután 13:00-kor az emelt szintű történelem érettségit. A vizsgázóknak 240 percük volt arra, hogy - hasonlóképp a középszintű érettségihez - képi, szöveges, térképes vagy grafikonos források segítségével megoldjanak 12 rövid feladatot.

Az emelt szinten érettségiző diákok beszámolói szerint ebben kaptak feladatokat többek között Augustus római császárról, a középkori szerzetesrendekről, Hunyadi János törökellenes mozgalmairól, az I. és II. világháborúról és aktuálpolitikai témakörként a magyar választási rendszerről is.

A Tatabányán tanuló Emília szerint a feladatok összességében könnyűek voltak, míg a budapesti gimnáziumba járó Lili nagyon boldogan számolt be nekünk arról, hogy sok volt a törökökkel kapcsolatos kérdés a feladatok között, amiket ő rengetegszer átnézett, így a feladatok megoldása nem okozott neki gondot.

A Kecskeméten élő Dorka is azt mondta: bár ő egyébként nagyon rossz töriből, és csak kényszerből érettségizett emelten, mert a Budapesti Corvinus Egyetem gazdálkodási és menedzsment vagy kommunikáció- és médiatudomány szakára készül, a bekerüléshez pedig szüksége van az extra pontokra, nem érzi úgy, hogy az emelt szintű vizsga nehéz lett volna.

"Hasonló volt a korábbi évek feladatsoraihoz"

- jegyezte meg.

A 12 rövid feladat megoldása után az emelteseknek is esszéket kellett írniuk, a rövid és a hosszú esszék után azonban nekik egy komplex esszéhez is hozzá kellett fogni, ami lehetett korszakokon átívelő vagy összehasonlító esszé.

A lányok beszámolói szerint emelten ezek közül az esszétémák közül választhattak:

  • rövid esszé: hűbéri rendszer vagy I. világháború,
  • hosszú esszé: reformkor vagy Trianon
  • komplex: I. Károly és Hunyadi Mátyás uralkodásának összehasonlítása, vagy korszakokon átívelő esszé a kereszténység kialakulásáról

A rövid esszé terjedelme emelt szinten 110-130 szó, a hosszú esszé terjedelme 240-290 szó, a komplexé pedig 290-340 szó.

A témáknak Emília, Lili és Dorka is mindannyian örültek. Emília és Dorka a hűbéri rendszert és Trianont választották, Lili viszont az I. világháborút és a reformkort. Ezeket a források segítségével mindannyiuk szerint viszonylag könnyen ki lehetett dolgozni.

A komplex esszék esetében viszont a korszakokon átívelő esszé a kereszténység kialakulásáról egyiküknek sem volt szimpatikus, így inkább mindannyian I. Károly és Hunyadi Mátyás összehasonlítását választották. A feladatleírás azonban itt egy kicsit trükkös lehet, I. Károly vegyesházi uralkodót ugyanis inkább Károly Róbertként ismerjük. Remélhetőleg senki sem keverte össze őt I. (Nagy) Károly frank uralkodóval.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.