Halmazok, számtani sorozat– ezek vannak a matekérettségi első feladatrészében

Mutatjuk, mivel kell megküzdeniük azoknak, akik középszinten írják a vizsgát.

  • Tornyos Kata
Matekérettségi 2024

Halmazok, függvények, geometria, számtani sorozat, logaritmus, százalékszámítás – ezekkel a példákkal kell megküzdeniük a középszinten matekból érettségizőknek.

Van olyan feladat, amiben átlagot és szórást kell számítani. Ezenkívűl még valószínűségszámítással is találkoznak a ma középszinten érettségizők. A százalékszámításos feladat különösen aktuális, egy polgármester-választás eredményeit kell kiszámolni.

A matekérettségi második részének feladataival ebben a cikkünkben foglalkoztunk. Az első rész nem hivatalos megoldásait itt találjátok.

Túry Gergely

2024-ben vizsgáznak először azok a középiskolások, akik már a 2020-as Nemzeti Alaptanterv alapján tanultak, és a megújult érettségi vizsgarendszer szerint érettségiznek.

Egyes témaköröket erősen megcsonkítottak (például a függvényeket, koordinátageometriát), míg mások (többek között a pénzügyi ismeretek bizonyos részei) emelt szintről lekerültek középszintre, de a vizsga szerkezetében ugyanaz maradt.

Reggel kilenctől közép- és emelt szinten is diákok tízezrei vágtak neki a matematika érettséginek. A középszintű írásbelin összesen 100 pontot lehet összegyűjteni: az első feladatrészben maximum 30, a másodikban pedig maximum 70 pontot szerezhettek.

Az első feladatrészben középszinten a diákoknak 10-12 feladatot kell megoldaniuk, erre 45 percük van. A második feladatrészre már 135 percük van, ott közép- és emelt szinten hat feladatot kapnak az érettségizők. Ezek közül az első három kötelezően megoldandó, viszont az utolsó három feladat közül csak kettőt kell megoldani, egyet passzolni lehet - viszont ott jól láthatóan fel kell tüntetni, hogy melyiket hagyja ki a vizsgázó, ugyanis ha ezt nem teszi meg, akkor a javító tanár automatikusan az utolsó feladatot nem fogja figyelembe venni pontozásnál.

 

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.