Mi történik, ha mindkét szövegalkotási feladatba belekezdtek az érettségin?

Mi történik a magyarérettségin, ha mindkét esszéfeladat megoldásába belekezdtetek, és nem jelöltétek egyértelműen, melyiket szeretnétek, hogy értékeljék?

Május 6-án magyar nyelv és irodalomból vizsgáznak a diákok, ami közép- és emelt szinten egyaránt egy két részből álló, maximum 100 pontos feladatlap megoldásából áll.

A legfontosabb tudnivalók a 2024-es érettségiről

A középszintű magyarérettségi II. részében két különböző szövegalkotási feladatból választhattok majd. Eldönthetitek, hogy egy adott mű (vagy műrészlet) problémaközpontú, értelmező bemutatását vagy egy témakifejtő dolgozat/esszé írását választjátok irodalmi témakörben. Mindkét esetben összesen legfeljebb 40 pontot kaphattok.

Abban az esetben, ha elsőre nem tudjátok melyik esszét írjátok meg, és mindkettőbe belekezdenétek, fontos, hogy jelöljétek meg, végül melyiket választottátok.

A vizsgaszabályzat szerint ugyanis: „ha a vizsgázó mindkét feladatot megoldja, és választását nem jelöli egyértelműen (nem húzza alá, melyiket választotta, vagy nem húzza át az érvénytelen megoldást), akkor a javító tanárnak a vizsgadolgozatban szereplő megoldások közül a sorrendben első megoldást kell értékelnie”.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.