A 2020-as új Nemzeti alaptanterv miatt az idei érettségi vizsgák több szempontból is különböznek majd az elmúlt évek vizsgáitól. Mutatjuk, hogyan változnak egyes témakörök arányai a matematika érettségiben.
A 2024-es érettségik több szempontból is különböznek majd az emúlt évek érettségi vizsgáitól, hiszen idén már a diákok az új, 2020-as Nemzeti alaptanterv szerint vizsgáznak. A magyarérettségiben például már az írásbeli részben is memoritereket kérhetnek számon a diákoktól, míg a gyakorlati szövegalkotás kikerül a feladatlapból, helyette pedig nyelvi kérdésekre kell majd válaszolniuk a vizsgázóknak. Emellett kerültek át témák emelt szintről középszintre történelemből is, és a sokak által rettegett matematikában is történtek változások. Igaz, ezek nem olyan drasztikusak, mint például magyarból.
Bekerültek például gazdasági számítások, többek között a gyűjtőjáradék, törlesztőrészlet, megtakarítási, befektetési és hitelfelvételi lehetőségek és azok kockázati tényezőivel kapcsolatos feladatok is az írásbeli vizsgába, és új statisztikai fogalmakat is ismerniük kell a vizsgázóknak; a szórás, átlag és eloszlás mellett a kvartilisekkel is tisztában kell lenniük.
Annak érdekében, hogy átlátható legyen, mi ér majd idén kevesebb vagy több pontot a matekérettségiben, a Mateking csapata készített egy infografikát, amit mi is megosztunk veletek.
A matekérettségi változásairól pedig ebben a cikkünkben olvashattok részletesebben:
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
