A 2020-as új Nemzeti alaptanterv miatt az idei érettségi vizsgák több szempontból is különböznek majd az elmúlt évek vizsgáitól. Mutatjuk, hogyan változnak egyes témakörök arányai a matematika érettségiben.
A 2024-es érettségik több szempontból is különböznek majd az emúlt évek érettségi vizsgáitól, hiszen idén már a diákok az új, 2020-as Nemzeti alaptanterv szerint vizsgáznak. A magyarérettségiben például már az írásbeli részben is memoritereket kérhetnek számon a diákoktól, míg a gyakorlati szövegalkotás kikerül a feladatlapból, helyette pedig nyelvi kérdésekre kell majd válaszolniuk a vizsgázóknak. Emellett kerültek át témák emelt szintről középszintre történelemből is, és a sokak által rettegett matematikában is történtek változások. Igaz, ezek nem olyan drasztikusak, mint például magyarból.
Bekerültek például gazdasági számítások, többek között a gyűjtőjáradék, törlesztőrészlet, megtakarítási, befektetési és hitelfelvételi lehetőségek és azok kockázati tényezőivel kapcsolatos feladatok is az írásbeli vizsgába, és új statisztikai fogalmakat is ismerniük kell a vizsgázóknak; a szórás, átlag és eloszlás mellett a kvartilisekkel is tisztában kell lenniük.
Annak érdekében, hogy átlátható legyen, mi ér majd idén kevesebb vagy több pontot a matekérettségiben, a Mateking csapata készített egy infografikát, amit mi is megosztunk veletek.
A matekérettségi változásairól pedig ebben a cikkünkben olvashattok részletesebben:
A felsőoktatási felvételi eljárás egyik legfontosabb határideje a dokumentumpótlási időszak vége, azaz idén 2026. július 9. Ha még nem töltöttétek például a középiskolai bizonyítványotokat a Felvi rendszerébe, érdemes minél előbb pótolnotok és azt is elmagyarázzuk, miért.
A cél az, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön, és politikamentesen, átláthatóan szolgálja a tanulók és a helyi gazdaság érdekeit.
Tovább emelkedhet a pedagógusok és a szakképzésben dolgozó oktatók bére. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete szerint a januári 10 százalékos béremelést további 0,4 százalékponttal egészítenék ki, ráadásul visszamenőlegesen.
Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
