Az eddig közzétett központi írásbeli eredmények alapján minden korosztályban rosszabbul teljesítettek magyarból a felvételizők, mint tavaly. Ennek ellenére a megkérdezett nyolcadikos diákok a matematikát érezték a nehezebbnek.
Január 20-án több mint 72 ezer negyedikes, hatodikos és nyolcadikos diák írt központi felvételit magyarból és matematikából. Bár a vizsga megtekintése a legtöbb intézményben pénteken lesz, van, ahol már közzétették az átlageredményeket.
Megnéztük a sulinavigator.hu oldalán, hogy az intézmények eddig feltöltött eredményei alapján hogyan sikerültek a 2024-es központi írásbelik.
Fontos kiemelni, hogy a kimutatásban szereplő, privát gyűjtésből származó, nem reprezentatív adatok csupán előzetes tájékozódásra szolgálnak. Illetve az iskolák által közzétett információk alapján kalkulált diagramok nem tartalmazzák valamennyi írásbeli vizsgát szervező helyszín átlagpontszám-adatait.
Írásbeli pontszámok a 8. évfolyamon 2024-ben
A nyolcadikos diákok matematikából átlagosan hasonló, vagy kicsivel jobb eredményeket értek el, mint a tavalyi felvételizők. 9909 fő eredményei alapján 2023-ban az átlageredmény 22,45 pont volt. Idén a nyolcadikosok átlagpontszáma 23,72 lett matekból.
Bár a diákok könnyebbnek érezték a magyart, mégis nehezebbnek bizonyult a matematikánál. Azoknál az iskoláknál, ahol a tavalyi pontszámok is szerepelnek, idén mindenhol rosszabb eredmények születtek:
átlagosan 3,63 ponttal szereztek kevesebbet a nyolcadikosok a 2024-es magyar felvételin, mint 2023-ban.
A cikkünk írásáig beérkezett adatok szerint 3423 fő eredményei alapján a magyar írásbeli átlagpontszáma 30,34 volt, ehhez képest tavaly a felvételizők 33,97 pontot értek el.
Az összesített átlagpontszám (3419 fővel) 54,07 lett, ami az előző évi mérésen (9974 fővel) 56,49 pont volt. Az eddigiek alapján a legjobb eredményt a biatorbágyi Ritsmann Pál Német Nemzetiségi Általános Iskola érte el 71,37 átlagponttal.
Az írásbeli vizsga után mi is megkérdeztük pár felvételiző véleményét a feladatokkal kapcsolatban. Volt, aki a matekot "egy kellemes matematikaversenyhez" hasonlította.
Írásbeli pontszámok a 6. évfolyamon 2024-ben
A 8. évfolyamhoz hasonlóan, arányában a hatodikosok is jobban teljesítettek matematikából, mint magyarból. A matematika átlagpontszáma 28,90 pont lett, amelyhez 1347 diák eredményét vették számításba. A hatodikosok ezzel enyhén rosszabbul teljesítettek az előző évi vizsgaeredményekhez képest, ahol átlagban 30,36 pontot (3800 fő) értek el.
A 6. évfolyam magyar pontátlaga 31,09 (1347 fő), ez jóval alacsonyabb a tavalyi 36 pontnál, amit 3800 diák átlagából számoltak ki.
Egységesítve a magyar és a matek eredményeit (1347 fő), idén 59,99 pontot írtak átlagosan a tanulók. Több mint 6 ponttal kevesebbet, mint egy évvel ezelőtt. A legjobb összesített eredményt a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium érte le 67,69 ponttal, ahol 106 diák írt felvételit. Ott tavaly ugyanekkora létszámmal 72,7 pontot szereztek a felvételizők.
Az általunk megkérdezett hatodikosok szerint is nehéz volt a magyar írásbeli, mivel "neccesen" fértek bele az időbe. Az egyik diák azt is mondta, hogy a két szövegértés közül az egyiket már nem volt ideje befejezni.
Írásbeli pontszámok a 4. évfolyamon 2024-ben
A felvételizők közül a 8 évfolyamos gimnáziumokba jelentkező diákok eredményei lettek a legjobbak. Bár itt egyelőre jóval kevesebb – összesen 4 iskola – eredményeit láthatjuk, a statisztikák szerint kimagaslóan jó pontokat értek el matematikából a tanulók. Míg 2023-ban (1659 fő) 30,62 volt az átlag, addig idén a negyedikesek (365 fő) 37,98 pontot értek el. Ezzel 7,36 ponttal jobbat írtak a tavalyi felvételizők eredményéhez képest.
A magyar azonban itt is nehezebbnek bizonyult, 5,39 ponttal alacsonyabb lett az átlag az előző évi eredményekhez képest. Összesen 31,16 átlagpontot szereztek a diákok.
Az összesített pontszámításban is jól látható a magas teljesítmény matematikából. 69,14 pont lett az összesített átlag, amit 365 fő dolgozatából számoltak ki. Ez már most magasabb a 2023-as átlagnál, ahol összesen 1846 diák eredménye alapján kaptak 67,37 átlagpontot.
A Magyartanárok Egyesületének képviselője lapunknak mondta el a véleményét a 4. és 6. osztályos tanulók központi felvételi vizsgájával kapcsolatban.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
