Schiller Mariann szerint nem feltétlen egy ilyen feladatsor méri a legjobban a 9-12 éves gyerekek továbbtanulási képességeit, ugyanakkor "őrült meglepetések" egyikben sem érték a szombaton írásbeliző negyedik és hatodik osztályos gyerekeket.
"Leginkább egy felvételi arról kéne hogy szóljon, hogy a későbbi tanulmányaira mennyire áll egy gyerek készen. Hát, nem hiszem, hogy a helyesírás az, ami a legtöbbet mond egy gyerekről annak tekintetében, hogy fog-e tudni természettudományt, művészeteket tanulni" - nyilatkozta az Eduline-nak Schiller Mariann, a Magyartanárok Egyesületének képviselője a negyedik- és hatodik osztályosok központi magyar írásbelijével kapcsolatban.
Kezdjük a negyedikesekkel
Január 20-án szombaton 72 ezernél is több középiskolába készülő diák mérettette meg magát, 55 ezer nyolcadikos mellett nagyjából tízezer hatosztályos gimnáziumba készülő 11-12 éves hatodik osztályos, és hétezer, mindössze 9-10 éves negyedik osztályos.
A legkisebbek magyar feladatlapjával kapcsolatban a Magyartanárok Egyesületének képviselője úgy látja, a feladatlap nagyon is hasonlított a korábbi évek feladatsoraihoz, őrült meglepetések pedig nem érhették a gyerekeket. Schiller Mariann szerint ugyanakkor az vitatható, hogy szükség van-e egy olyan feladatlapra, amiben a maximálisan elérhető 50 pont többségét olyan feladatokkal lehet megszerezni - nyelvtan, helyesírás, betűrend - ami a negyedikesek számára "a legkevésbé izgalmas."
"Ráadásul olyanokon lehet pontokat veszíteni, ami nem biztos, hogy a további tanulmányaikban elengedhetetlenül szükséges. Például az, hogy Paks előbb van-e az ábécében, mint Pápa, vagy hogy ismeri-e a 'macskazene' szót"
- mondta.
Mindezek mellett a magyartanár a negyedikesek szövegértését némileg túl egyszerűnek látja, a szövegalkotás pedig "pont olyan, mint a korábbi években," de a pontozás során ebben az esetben is kifogásolja, hogy nem jár pont a szellemességre és kreativitásra. Szerinte azért, mert egy ilyen "versenyfeladatlap" esetében azzal nem lehet szórni, ellenben a grammatika, a helyesírás tökéletesen alkalmas rá.
Schiller Mariann szerint a gyerekek összességében azt kapták, amire készültek, ez pedig bizakodásra ad okot, hiszen míg a magyartanítást teljes mértékben átalakította a kormány, ez a feladatlap "maradt olyan, amilyen."
És a hatodikosoké?
"Azt, hogy miért kell hatodik osztály közepén egy jelet, ragot és képzőt megkülönböztetni egymástól, nem tudom"
- fűzte hozzá a hatodikosok magyar írásbelijéhez a Magyartanárok Egyesületének képviselője.
A pedagógus szerint ennek a feladatlapnak az esetében is kiemelten sok a helyesírásért járó pont, ugyanakkor három szövegértést igénylő feladat is megjelent benne, amik szintén alkalmasak a gyerekek tudásának mérésére. Szerinte ugyanakkor ezek feladatleírásában vannak hibák, és néhány feladat kérése nem egyértelmű.
Szerinte egyébként ebben sem érhették túl nagy meglepetések a gyerekeket, de az mindkét feladatlapra általánosságban igaz, hogy csak a megoldókulcsban feltüntetett megoldásokra lehet pontot adni.
"Ezeknek a feladatlapoknak úgy kellenne szórni, hogy az valamit a gyerekről mondjon. És ez nem a helyesírásban, meg a képző és a rag elkülönítésében mutatkozik meg, hanem abban, hogy hogyan tud egy szöveggel bánni" - tette hozzá.
