"Majdnem mindenkinek fülig ért a szája" - ilyennek érezték a negyedikesek a központi írásbelit

Megkérdeztük a felvételiző negyedikeseket, mennyire találták nehéznek a magyar és a matek feladatsort.

Január 20-án, szombaton közel 7 ezer negyedikes írta meg a központi írásbelit magyarból és matekból. Ők azok a diákok, akik szeptembertől nyolcosztályos gimnáziumban szeretnék folytatni a tanulmányaikat.

"Elképesztően könnyű volt a matek. Sokkal egyszerűbb volt, mint amire számítottam. Nagyjából 25 perc alatt végeztem az egésszel, így még arra is maradt időm, hogy még egyszer leellenőrizzem a számításokat" - mondta a negyedikes Ágoston, aki egy fehérvári gimnáziumban írta meg a vizsgát. A kisdiák azt is hozzátette, hogy magyarból még szüksége lett volna néhány percre. A szólásokkal és a közmondásokkal egy kicsit meggyűlt a baja, de úgy érzi, a fogalmazása jól sikerült.

A negyedikes kiemelte, félévet készült a vizsgára. Minden héten kitöltött legalább egy-egy régi feladatsort otthon. A felkészülés során a legnagyobb nehézséget az okozta neki, hogy meg kellett tanulnia, hogyan kell fogalmazást írni, mert az iskolában magyar órán erre nem sok idő jutott.

Lesz majd top 100-as magyar egyetem? Hogyan kell olvasni a középiskolai, egyetemi rangsorokat?
Ha még nincsen programotok január 24-én délutánra, akkor ajánlunk nektek egy izgalmas szakmai napot a középiskolai és a felsőoktatási rangsorokról.
A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött!
Regisztrálni itt tudtok:
<### articleImage ImageID= CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###>

A magyar nagyon könnyű volt, a matekot egy kicsit nehezebbnek éreztem. A kockás és a csempés feladaton kellett egy kicsit gondolkodnom, de szerencsére mindegyik feladatsort időben be tudtam fejezni

- mondta a dabasi Máté, aki sokat gyakorolt a központi írásbeli előtt annak ellenére, hogy a napjai igazolt sportolóként elég feszesek. A kisfiú azt is hozzátette, hogy a vizsga után szinte mindenkinek fülig ért a szája.

A legfontosabb tudnivalók a 2024-es középiskolai felvételiről

A budapesti Gellért nem feltétlen szeretné a felsőt egy nyolcosztályos gimnáziumban kezdeni, de mivel több osztálytársa is megírta a felvételit, és egyébként is ez egy jó alkalom arra, hogy vizsgarutint szerezzen, így ő is belevágott.

Nagyon könnyűnek éreztem a matekot, és ezzel nem voltam egyedül. 25-30 perc alatt készen voltam az egésszel. A magyar sem volt nehéz, de ott azért feszesebb volt a tempó. Még maradt néhány percem arra, hogy átnézzem az egészet

- mondta a kisdiák, aki egyébként otthon készült a központi írásbelire.

Hasonló véleményen volt a negyedikes Norton is, aki Zalaegerszegen írta meg a felvételit. A kisfiú számára a magyar feladatsorban a fogalmazás volt a legnehezebb, mert rövid idő alatt kellett előre megadott szereplőkről történetet írni. Norton megjegyezte, hogy a felvételire sokat készült: magántanárhoz is járt magyarból, matekból, és ezen kívül még otthon is szorgalmasan töltögette ki az elmúlt évek feladatlapjait.

 

Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.