Tényleg annyira nehéz volt a központi matek írásbeli? A pontszámok alapján nem úgy tűnik

Az eddig közzétett központi írásbeli eredmények alapján minden korosztályban rosszabbul teljesítettek magyarból a felvételizők, mint tavaly. Ennek ellenére a megkérdezett nyolcadikos diákok a matematikát érezték a nehezebbnek.

Január 20-án több mint 72 ezer negyedikes, hatodikos és nyolcadikos diák írt központi felvételit magyarból és matematikából. Bár a vizsga megtekintése a legtöbb intézményben pénteken lesz, van, ahol már közzétették az átlageredményeket.

Megnéztük a sulinavigator.hu oldalán, hogy az intézmények eddig feltöltött eredményei alapján hogyan sikerültek a 2024-es központi írásbelik.

Fontos kiemelni, hogy a kimutatásban szereplő, privát gyűjtésből származó, nem reprezentatív adatok csupán előzetes tájékozódásra szolgálnak. Illetve az iskolák által közzétett információk alapján kalkulált diagramok nem tartalmazzák valamennyi írásbeli vizsgát szervező helyszín átlagpontszám-adatait.

Írásbeli pontszámok a 8. évfolyamon 2024-ben

A nyolcadikos diákok matematikából átlagosan hasonló, vagy kicsivel jobb eredményeket értek el, mint a tavalyi felvételizők. 9909 fő eredményei alapján 2023-ban az átlageredmény 22,45 pont volt. Idén a nyolcadikosok átlagpontszáma 23,72 lett matekból.

Bár a diákok könnyebbnek érezték a magyart, mégis nehezebbnek bizonyult a matematikánál. Azoknál az iskoláknál, ahol a tavalyi pontszámok is szerepelnek, idén mindenhol rosszabb eredmények születtek:

átlagosan 3,63 ponttal szereztek kevesebbet a nyolcadikosok a 2024-es magyar felvételin, mint 2023-ban.

A cikkünk írásáig beérkezett adatok szerint 3423 fő eredményei alapján a magyar írásbeli átlagpontszáma 30,34 volt, ehhez képest tavaly a felvételizők 33,97 pontot értek el.

Az összesített átlagpontszám (3419 fővel) 54,07 lett, ami az előző évi mérésen (9974 fővel) 56,49 pont volt. Az eddigiek alapján a legjobb eredményt a biatorbágyi Ritsmann Pál Német Nemzetiségi Általános Iskola érte el 71,37 átlagponttal.

Az írásbeli vizsga után mi is megkérdeztük pár felvételiző véleményét a feladatokkal kapcsolatban. Volt, aki a matekot "egy kellemes matematikaversenyhez" hasonlította.

Írásbeli pontszámok a 6. évfolyamon 2024-ben

A 8. évfolyamhoz hasonlóan, arányában a hatodikosok is jobban teljesítettek matematikából, mint magyarból. A matematika átlagpontszáma 28,90 pont lett, amelyhez 1347 diák eredményét vették számításba. A hatodikosok ezzel enyhén rosszabbul teljesítettek az előző évi vizsgaeredményekhez képest, ahol átlagban 30,36 pontot (3800 fő) értek el.

A 6. évfolyam magyar pontátlaga 31,09 (1347 fő), ez jóval alacsonyabb a tavalyi 36 pontnál, amit 3800 diák átlagából számoltak ki.

Egységesítve a magyar és a matek eredményeit (1347 fő), idén 59,99 pontot írtak átlagosan a tanulók. Több mint 6 ponttal kevesebbet, mint egy évvel ezelőtt. A legjobb összesített eredményt a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium érte le 67,69 ponttal, ahol 106 diák írt felvételit. Ott tavaly ugyanekkora létszámmal 72,7 pontot szereztek a felvételizők.

Az általunk megkérdezett hatodikosok szerint is nehéz volt a magyar írásbeli, mivel "neccesen" fértek bele az időbe. Az egyik diák azt is mondta, hogy a két szövegértés közül az egyiket már nem volt ideje befejezni.

Írásbeli pontszámok a 4. évfolyamon 2024-ben

A felvételizők közül a 8 évfolyamos gimnáziumokba jelentkező diákok eredményei lettek a legjobbak. Bár itt egyelőre jóval kevesebb – összesen 4 iskola – eredményeit láthatjuk, a statisztikák szerint kimagaslóan jó pontokat értek el matematikából a tanulók. Míg 2023-ban (1659 fő) 30,62 volt az átlag, addig idén a negyedikesek (365 fő) 37,98 pontot értek el. Ezzel 7,36 ponttal jobbat írtak a tavalyi felvételizők eredményéhez képest.

A magyar azonban itt is nehezebbnek bizonyult, 5,39 ponttal alacsonyabb lett az átlag az előző évi eredményekhez képest. Összesen 31,16 átlagpontot szereztek a diákok.

Az összesített pontszámításban is jól látható a magas teljesítmény matematikából. 69,14 pont lett az összesített átlag, amit 365 fő dolgozatából számoltak ki. Ez már most magasabb a 2023-as átlagnál, ahol összesen 1846 diák eredménye alapján kaptak 67,37 átlagpontot.

A Magyartanárok Egyesületének képviselője lapunknak mondta el a véleményét a 4. és 6. osztályos tanulók központi felvételi vizsgájával kapcsolatban.

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.