Olvasói kérdés: mi történik, ha egyik középiskolába se vesznek fel?

Bár a sikeres felvételről vagy elutasításról szóló határozat megérkezésére májusig kell várni, sokakat már most az foglalkoztat, hogy mi történik abban az esetben, ha egyik kiválasztott középiskolába sem sikerül bekerülnie. Olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Székács Linda

A tankötelezettség miatt egyetlen olyan diák sem maradhat iskola nélkül, aki nem töltötte be a 16. életévét. Ha tehát 2024. május 2-án arról kaptok értesítést, hogy egyik általatok megjelölt középiskolába sem sikerült bekerülnötök, dönthettek amellett, hogy fellebbeztek a döntés ellen, vagy a május 6-tól 22-ig tartó rendkívüli felvételi eljárás során válogathattok azokból a középiskolákból, ahol a férőhelyeknek csak kevesebb mint 90 százalékát töltötték fel.

Ezeknek az intézményeknek a listáját az Oktatási Hivatal teszi közzé, a jó hír pedig az, hogy az elmúlt években arra is volt példa, hogy kifejezetten erős, a HVG középiskolai rangsorában előkelő helyen szereplő iskolákban is maradtak üres helyek. Rendkívüli felvételi eljárást egyébként egészen augusztus végéig tarthatnak a középfokú intézmények.

Ha pedig a pótfelvételi során sem sikerül bejutnotok egy adott intézménybe, vannak úgynevezett "körzetes iskolák" is, ahová kötelező felvenniük benneteket.

Arról, hogy ezt a helyzetet hogyan kerülhetitek el, ebben a cikkünkben olvashattok:

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.