Ilyennek látta a negyedikesek, a hatodikosok és a nyolcadikosok feladatsorait a matematikatanár

Módusz, koordináta-geometria és hasáb - többek között ilyen típusú feladatokat kellett megoldani a nyolcadikosoknak matekból. A negyedikesek feladatlapjában nem volt semmi extra csavar, a hatodikosoknak pedig az utolsó feladat értelmezése okozhatott gondot.

Töreky Szilvia, a Webkurzus matematikatanára az Eduline kérdése elmondta, hogy a negyedikes matek feladatsorban nem volt semmi huncutság, esetleg az ábrák okozhattak gondot a felvételizőknek. Szerinte ez egy teljesen vállalható feladatlap volt, ami szerkezetében egyre inkább hasonlít a hatodikosok és a nyolcadikosok feladatsorára.

A hatodikosok feladatsora is a szokásosnak mondható

- emelte ki Töreky, aki szerint az első három feladat teljesen korrekt, hiszen a mértékegységek átváltásai, a törtekkel végzett műveletek és a táblázatból az adatok leolvasása nem okozhatott akkora nehézséget. A papírsíkodomos feladatnál két állítás megfogalmazása lehetett "egy kicsit neccesebb."

A tapétázósnál arra kellett figyelni a számolás során, hogy a mennyezetet és a padlót nem szokták kitapétázni. Az utolsó feladatban pedig inkább azt volt nehéz kibogozni, hogy "pontosan mire gondolt a költő", ha valaki erre rájött, akkor már matematikailag ez a feladat nem jelenthetett gondot.

Lesz majd top 100-as magyar egyetem? Hogyan kell olvasni a középiskolai, egyetemi rangsorokat?
Ha még nincsen programotok január 24-én délutánra, akkor ajánlunk nektek egy izgalmas szakmai napot a középiskolai és a felsőoktatási rangsorokról.
A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött!
Regisztrálni itt tudtok:
<### articleImage ImageID= CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###>

Ehhez képest a nyolcadikosok matek írásbelije sokak számára nehéz volt. Töreky Szilvia elmondta, hogy már rögtön az első feladatban a módusszal többeknek meggyűlhetett a baja, mert ez a statisztikai fogalom általában az órákon el szokott sikkadni.

A harmadik, a kombinatorikai feladat igazi időrabló volt, mert a megoldást a tanár szerint nem lehetett annyira könnyedén kisakkozni. A negyedikben volt egyfajta fekete humor, hiszen a diagramról kiderült, hogy Emese csak 10 napot gyakorolt a felvételire.

A koordináta-rendszeres feladat régi visszatérőnként egy kicsit meglephette a diákokat

- mondta a matematikatanár, majd hozzátette, hogy a kockák helyett idén is hasábtérfogatot kellett kiszámolni, de aki gyakorlásképpen megoldotta a tavalyi feladatsort, annak ez nem okozhatott gondot.

Töreky végül megjegyezte, hogy a feladatok nehézségét jól mutatja, hogy az a nyolcadikos diák, aki a mostani felvételit jól megírta, az már most le tudna legalább kettesre érettségizni matekból.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.