Komoly eltérések vannak az egyetemek pontszámításai között, ami alól a nyelvvizsga sem kivétel. Mutatjuk, hogy mit érdemes tudnotok a nyelvvizsgáért járó pluszpontokról.
A megváltozott felvételi pontszámítás miatt az 500 pontos központi felvételi rendszeren belüli 100 intézményi pontról 2024-től az egyetemek maguk rendelkezhetnek. Ezért a jelentkezésnél fontos minden megjelölt egyetem saját pontszámítását végigkövetni, ugyanis nagy eltérések lehetnek abban, hogy milyen nyelvvizsgára hány pontot adnak a felvételi során. Van, ahol csak a szóbeli vagy az írásbeli részre is külön pontot adnak.
| Intézményi pontok számítása 2024 |
Részpontok
Több egyetemen pluszponttal értékelik a részvizsga bizonyítványokat. A BME-n (18 pont) és az Óbudai Egyetemen (20 pont) is pluszpontot ér, ha csak a szóbeli vagy az írásbeli részét teljesítettétek a B2-es nyelvvizsgának. Ez több helyen érvényes a C1-es szintre is, ahol szintén járhat pont a részeredményekért.
Számít a nyelv
Nem mindegy az sem, hogy milyen nyelvből szereztetek bizonyítványt. Például a Semmelweis Egyetemen több pontot ér az angol vagy német, mint egy francia vagy olasz nyelvvizsga. Míg az előbbikért 20 pont, addig az utóbbiakért 15 pont jár.
A2 nyelvvizsga
Az eddigi jelentkezéseknél minimum a B2-es komplex államilag elismert nyelvvizsgáért kaphattatok intézményi pontokat. 2024-re ez is megváltozott. Az Óbudai Egyetemen az A2-es szóbeli, írásbeli és komplex nyelvvizsgáért is kaptok pontokat.
A pontszámítás az egyetemeken belül szakonként is eltérhet, ezért mindig az általatok megjelölt karok oldalán tályékozódjatok a felvételi eljárás részleteiről.
| A legfontosabb tudnivalók a 2024-es felsőoktatási felvételiről |
|
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
