Komoly eltérések vannak az egyetemek pontszámításai között, ami alól a nyelvvizsga sem kivétel. Mutatjuk, hogy mit érdemes tudnotok a nyelvvizsgáért járó pluszpontokról.
A megváltozott felvételi pontszámítás miatt az 500 pontos központi felvételi rendszeren belüli 100 intézményi pontról 2024-től az egyetemek maguk rendelkezhetnek. Ezért a jelentkezésnél fontos minden megjelölt egyetem saját pontszámítását végigkövetni, ugyanis nagy eltérések lehetnek abban, hogy milyen nyelvvizsgára hány pontot adnak a felvételi során. Van, ahol csak a szóbeli vagy az írásbeli részre is külön pontot adnak.
| Intézményi pontok számítása 2024 |
Részpontok
Több egyetemen pluszponttal értékelik a részvizsga bizonyítványokat. A BME-n (18 pont) és az Óbudai Egyetemen (20 pont) is pluszpontot ér, ha csak a szóbeli vagy az írásbeli részét teljesítettétek a B2-es nyelvvizsgának. Ez több helyen érvényes a C1-es szintre is, ahol szintén járhat pont a részeredményekért.
Számít a nyelv
Nem mindegy az sem, hogy milyen nyelvből szereztetek bizonyítványt. Például a Semmelweis Egyetemen több pontot ér az angol vagy német, mint egy francia vagy olasz nyelvvizsga. Míg az előbbikért 20 pont, addig az utóbbiakért 15 pont jár.
A2 nyelvvizsga
Az eddigi jelentkezéseknél minimum a B2-es komplex államilag elismert nyelvvizsgáért kaphattatok intézményi pontokat. 2024-re ez is megváltozott. Az Óbudai Egyetemen az A2-es szóbeli, írásbeli és komplex nyelvvizsgáért is kaptok pontokat.
A pontszámítás az egyetemeken belül szakonként is eltérhet, ezért mindig az általatok megjelölt karok oldalán tályékozódjatok a felvételi eljárás részleteiről.
| A legfontosabb tudnivalók a 2024-es felsőoktatási felvételiről |
|
A nyelvvizsgát minden esetben érdemes államilag elismert intézményben megszereznetek, ugyanis erre a továbbtanulásnál, munkavállalásnál, vagy diplomaszerzésnél még szükségetek lehet.
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.
