Felvételi 2024: hány szakot lehet megjelölni?

Érdemes odafigyelni arra, hogy pontosan hány képzést jelöltök meg, és azokat milyen sorrendben.

  • Székács Linda

Csakúgy, mint a korábbi években, idén is legfeljebb hat helyre adhatjátok le a jelentkezéseteket a december 21-én elindult felsőoktatási felvételi eljárásban.

"A felvételi során ingyenesen három, összesen pedig hat képzésre lehet jelentkezni, és megjelölhető mind a hat képzés állami ösztöndíjas és önköltséges formája is" - hívják fel a figyelmet az Oktatási Hivatal oldalán.

Érdemes alaposan átgondolni, hogy milyen sorrendben jelölitek meg a kiválasztott szakokat, hiszen egy jelentkező csak egy helyre vehető fel, méghozzá az első olyanra, ahol a pontszáma eléri vagy meghaladja a felvételi ponthatárt. Az első helyre kerüljön tehát az a szak és egyetem, amire a legjobban szeretnétek bekerülni.

Ha három képzésnél többre jelentkeznétek, annak a költsége szakonként 2-2 ezer forint.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.