Mutatjuk, mikor tartanak nyílt napokat a TOP 20-as gimnáziumok
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
A legtöbb diák nyolcadikos korában, 14 évesen kényszerül először arra, hogy döntést hozzon a jövőjéről, kiváltképp arról, hogy felnőttként mivel szeretne foglalkozni. Annak érdekében, hogy ez minél gördülékenyebben menjen, új cikksorozatunkban bemutatjuk nektek, milyen lehetőségekből válogathattok, és kiknek valók bizonyos intézmények. Ebben a cikkünkben a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokról olvashattok.
Számos érv szólhat a hat- és nyolcévfolyamos gimnáziumok mellett, amik miatt egy szülő úgy határozhat, hogy nem várja meg, hogy a gyereke nyolcadikos legyen, és már jóval korábban, hatodik osztályos korában, vagy éppen már negyedikesen az intézményváltás mellett dönt.
A 2023-as középiskolai felvételiben 5867, a központi felvételi vizsgán részt vett diák közül 3249-en kerültek be 8 évfolyamos intézménybe, 6 évfolyamos gimnáziumba pedig 8674 diák közül 4624-en, ami az Oktatási Hivatal grafikonja szerint megegyezik az elmúlt évek tendenciájával. Mára már országszerte 84 nyolcosztályos, és 123 hatosztályos képzőhely működik.

Az egyik leggyakoribb érv ezek mellett az intézmények mellett, hogy míg a négyévfolyamos gimnáziumokban bizonyos tantárgyak esetében elkerülhetetlen az ismétlés, hiszen például a kilencedik osztályos történelem azzal az őskorról és ókorról szóló tananyaggal indul, amit a diákok már ötödikes korukban megtanultak (bár amellett nem szabad elmenni, hogy jóval mélyebben érintik a témákat, mint korábban), addig a nyolc- és hatévfolyamos intézményekben máshogy oszlik el a tananyag, és lehetőség van mélyebben, bővebben elmerülni a témakörökben, mindezt ráadásul úgy, hogy az óraszámok nem magasabbak egy átlagos általános iskolához képest.
Arról nem is beszélve, hogy a nyolc- és hatosztályos gimnáziumokba bekerülő gyerekek hamarabb önállósodnak, mint általános iskolás társaik. Ez egyrészt betudható az iskolai közegnek, hiszen általában a legkisebbek is egy épületben mozognak az idősebb, akár végzős korú 18-19 éves diákokkal is, másrészt pedig ezek az intézmények - főleg vidéken - nem ugyanazon a településen találhatóak, ahol a diákok élnek, így a legtöbben kénytelenek már hamarabb elsajátítani az egyedüli közlekedést. De az sem ritka, hogy a gyerekek már hatodik osztályos korukban kollégiumba költözzenek, ahol az önálló tanulás képességére is szükségük lesz.
Ez egyébként nagyon gyakran elvárás is, hiszen ezekbe az intézményekbe általában csak az átlagosnál jobb képességű gyerekek kerülnek be, emiatt kevésbé fordul elő az is, hogy egy-egy lassabban haladó, esetleg tanulási nehézségekkel küzdő osztálytárs miatt az egész csoport lemaradjon. Éppen ennek köszönhetően pedig a PISA-tesztek és egyéb évközi felmérések is azt mutatják, hogy a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba járó gyerekek jobb eredményeket érnek el az általános iskolás társaiknál.
Kiknek kedvezőek ezek az intézmények?
A korábban felsorolt érvek miatt ezek az intézmények leginkább azoknak a diákoknak kedvezőek, akik szorgalmasak, tudnak önállóan tanulni, nem utolsó sorban pedig az a céljuk, hogy később a felsőoktatásban tanuljanak tovább. Gimnáziumok lévén ugyanis a nyolc- és hatosztályos iskolák nem adnak szakmát, az érettségit viszont remek eredményekkel szerzik meg a tanulók, és a nyelvtanulás terén is eredményesebbek. A tanulmányaik végére sokan B2 vagy C1 szintű nyelvvizsgát szereznek, és egy második idegen nyelvből is biztos tudásra tesznek szert.
| A legfontosabb tudnivalók a 2024-es középiskolai felvételiről |
|
Hogyan lehet bekerülni?
"Amennyiben a tanuló a középiskola kilencedik évfolyamánál alacsonyabb évfolyamára (tehát 8, vagy 6 évfolyamos gimnáziumba) jelentkezik a felvételi lapok kitöltését a jelentkező, illetve a szülő önállóan – az általános iskola közreműködése nélkül – is kezdeményezheti" - írják az Oktatási Hivatal tájékoztatójában.
A felvételi feltételeit az intézmények maguk határozzák meg, arra viszont érdemes készülni, hogy a magasabb elvárások, és éppen a jobb képességű diákok "kiválogatása" miatt ezek az intézmények kérik a központi írásbeli felvételi megírását, sőt, a sem ritka, hogy szóbeli felvételi vizsgát is szervezzenek.
"Amennyiben a kiszemelt tanulmányi terület esetén a középiskola a felvétel feltételeként előírta a központi írásbeli vizsgát, úgy a tanulót 2023. november 30-ig egyénileg kell jelentkeztetni a vizsgára, közvetlenül az általa választott vizsgaszervező intézményben. A tanuló a vizsgát bármely, az adott vizsgatípusban vizsgát szervező intézményben megírhatja, függetlenül attól, hogy a későbbiekben tervezi-e benyújtani a felvételi kérelmét az adott intézménybe vagy sem" - teszik hozzá.
A vizsgahelyszíneket ezen a felületen éritek el, a gyakorláshoz pedig használhatjátok a korábbi évek feladatlapjait, amiket ebben a cikkünkben szedtünk össze nektek.
A négyévfolyamos gimnáziumokról szóló cikkünket itt.
A nemzetközi iskolákról szóló anyagunkat itt.
A technikumokról írt cikkünket pedig ide kattintva olvashatjátok el:
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
Távozik a Mathias Corvinus Collegium éléről Szalai Zoltán főigazgató. A HVG birtokába került búcsúlevél szerint nem saját elhatározásából hagyja el az intézményt, munkája az új vezetés döntése alapján szűnt meg.
Az egyeztetésen szóba került a pedagógusok értékelési rendszere, az SNI-s gyerekek ügye és az új NAT is. A Civil Közoktatási Platform szeptember 22-én első alkalommal egyeztetett Kókayné Lányi Marietta közoktatásért felelős államtitkárral, a találkozó részleteiről a szervezet a Facebookon számolt be.
A hallgatók stresszforrásaira, anyagi helyzetére, mentális jóllétére és munkavállalására is rákérdeznek abban a kérdőívben, amely az új felsőoktatási stratégia kialakítását szolgálja. Arra is kíváncsiak, mennyire készíti fel az egyetem a diákokat a munkaerőpiacra.
A Pedagógusok Szakszervezete alapvetően támogatja a továbbképzési rendszer átalakítását, de több ponton is változtatna a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetén. Többek között a belső képzésekért járó krediteket és a helyettesítések elszámolását is módosítanák.
@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Újabb mélypontra esett a születésszám Magyarországon, az aktuális termékenységi viszonyok fennmaradása mellett 1,29 gyerek jutna egy nőre. A KSH adataira Magyar Péter is reagált.
Bocsánatot kért Lannert Judit azoktól, akiket megbántott egy évekkel ezelőtti, még oktatáskutatóként tett megszólalásában használt focis hasonlatával. Lannert szerint a most terjedő, kiragadott részlet egyáltalán nem adja vissza eredeti mondandóját, ugyanakkor elismerte, hogy a hasonlat nem volt szerencsés.
Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.
Jelenleg 853 iskolaőr teljesít szolgálatot az oktatási intézményekben, és további 284 iskola szeretne csatlakozni a programhoz.