Pótfelvételi: ezekre a szakokra kettes-hármas érettségivel is be lehetett kerülni

Augusztus 28-án megérkeztek a pótfelvételi ponthatárok. Volt, olyan szak, ahova már 126 pont is elég volt.

Nem kellett túlzottan megerőltetnie magát annak a tanulónak, aki az Edutus Egyetem levelező és költségtérítéses formában indított gazdálkodási és menedzsment alapképzésére jelentkezett. Mindössze 126 pontra volt szüksége, amelyhez már színkettes tanulmányi átlag, és egy gyengécske érettségi is elegendőnek bizonyult.

A kalkulációnk szerint, ha a felvételiző a kettes középiskolai eredmények mellett: magyarból 25, matekból 34, történelemből és a választott tantárgyakból szintén 25 százalékos középszintű érettségit írt, már bekerült a szakra.

Az Edutus Egyetem pótfelvételijén, ha valaki nappali tagozatra szeretett volna menni, ennél egy fokkal jobb teljesítményt kellett nyújtania. Az önköltséges kereskedelem és marketing szakhoz (Budapest) 147, gazdálkodási és menedzsmenthez 196 pontot kellett szereznie.

A Dunaújvárosi Egyetemen kettes-hármas tanulmányi eredményekkel, és 40 százalék körüli érettségi eredményekkel már állami ösztöndíjas helyekre is be lehetett jutni. A nappali tagozatos gépészmérnök szakhoz 178, a mérnökinformatikushoz 182, az anyagmérnökihez pedig alig 183 pontra volt szükség.

A Tokaj-Hegyalja Egyetemen viszont a hagyományos felvételi eljáráshoz képest több szakon is emelkedtek a ponthatárok. Az állami ösztöndíjas szőlész-borász mérnök szakra 242 ponttal lehetett bekerülni, míg a hagyományos eljárásban már 180 pont is elegendőnek bizonyult.

A részletes pótfelvételi ponthatárokat itt nézhetitek meg:

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.