Augusztus 28-án megérkeztek a pótfelvételi ponthatárok. Volt, olyan szak, ahova már 126 pont is elég volt.
Nem kellett túlzottan megerőltetnie magát annak a tanulónak, aki az Edutus Egyetem levelező és költségtérítéses formában indított gazdálkodási és menedzsment alapképzésére jelentkezett. Mindössze 126 pontra volt szüksége, amelyhez már színkettes tanulmányi átlag, és egy gyengécske érettségi is elegendőnek bizonyult.
A kalkulációnk szerint, ha a felvételiző a kettes középiskolai eredmények mellett: magyarból 25, matekból 34, történelemből és a választott tantárgyakból szintén 25 százalékos középszintű érettségit írt, már bekerült a szakra.
Az Edutus Egyetem pótfelvételijén, ha valaki nappali tagozatra szeretett volna menni, ennél egy fokkal jobb teljesítményt kellett nyújtania. Az önköltséges kereskedelem és marketing szakhoz (Budapest) 147, gazdálkodási és menedzsmenthez 196 pontot kellett szereznie.
A Dunaújvárosi Egyetemen kettes-hármas tanulmányi eredményekkel, és 40 százalék körüli érettségi eredményekkel már állami ösztöndíjas helyekre is be lehetett jutni. A nappali tagozatos gépészmérnök szakhoz 178, a mérnökinformatikushoz 182, az anyagmérnökihez pedig alig 183 pontra volt szükség.
A Tokaj-Hegyalja Egyetemen viszont a hagyományos felvételi eljáráshoz képest több szakon is emelkedtek a ponthatárok. Az állami ösztöndíjas szőlész-borász mérnök szakra 242 ponttal lehetett bekerülni, míg a hagyományos eljárásban már 180 pont is elegendőnek bizonyult.
A részletes pótfelvételi ponthatárokat itt nézhetitek meg:
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
