Pótfelvételi: ezekre a szakokra kettes-hármas érettségivel is be lehetett kerülni

Augusztus 28-án megérkeztek a pótfelvételi ponthatárok. Volt, olyan szak, ahova már 126 pont is elég volt.

Nem kellett túlzottan megerőltetnie magát annak a tanulónak, aki az Edutus Egyetem levelező és költségtérítéses formában indított gazdálkodási és menedzsment alapképzésére jelentkezett. Mindössze 126 pontra volt szüksége, amelyhez már színkettes tanulmányi átlag, és egy gyengécske érettségi is elegendőnek bizonyult.

A kalkulációnk szerint, ha a felvételiző a kettes középiskolai eredmények mellett: magyarból 25, matekból 34, történelemből és a választott tantárgyakból szintén 25 százalékos középszintű érettségit írt, már bekerült a szakra.

Az Edutus Egyetem pótfelvételijén, ha valaki nappali tagozatra szeretett volna menni, ennél egy fokkal jobb teljesítményt kellett nyújtania. Az önköltséges kereskedelem és marketing szakhoz (Budapest) 147, gazdálkodási és menedzsmenthez 196 pontot kellett szereznie.

A Dunaújvárosi Egyetemen kettes-hármas tanulmányi eredményekkel, és 40 százalék körüli érettségi eredményekkel már állami ösztöndíjas helyekre is be lehetett jutni. A nappali tagozatos gépészmérnök szakhoz 178, a mérnökinformatikushoz 182, az anyagmérnökihez pedig alig 183 pontra volt szükség.

A Tokaj-Hegyalja Egyetemen viszont a hagyományos felvételi eljáráshoz képest több szakon is emelkedtek a ponthatárok. Az állami ösztöndíjas szőlész-borász mérnök szakra 242 ponttal lehetett bekerülni, míg a hagyományos eljárásban már 180 pont is elegendőnek bizonyult.

A részletes pótfelvételi ponthatárokat itt nézhetitek meg:

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.