Augusztus 28-án megérkeztek a pótfelvételi ponthatárok. Volt, olyan szak, ahova már 126 pont is elég volt.
Nem kellett túlzottan megerőltetnie magát annak a tanulónak, aki az Edutus Egyetem levelező és költségtérítéses formában indított gazdálkodási és menedzsment alapképzésére jelentkezett. Mindössze 126 pontra volt szüksége, amelyhez már színkettes tanulmányi átlag, és egy gyengécske érettségi is elegendőnek bizonyult.
A kalkulációnk szerint, ha a felvételiző a kettes középiskolai eredmények mellett: magyarból 25, matekból 34, történelemből és a választott tantárgyakból szintén 25 százalékos középszintű érettségit írt, már bekerült a szakra.
Az Edutus Egyetem pótfelvételijén, ha valaki nappali tagozatra szeretett volna menni, ennél egy fokkal jobb teljesítményt kellett nyújtania. Az önköltséges kereskedelem és marketing szakhoz (Budapest) 147, gazdálkodási és menedzsmenthez 196 pontot kellett szereznie.
A Dunaújvárosi Egyetemen kettes-hármas tanulmányi eredményekkel, és 40 százalék körüli érettségi eredményekkel már állami ösztöndíjas helyekre is be lehetett jutni. A nappali tagozatos gépészmérnök szakhoz 178, a mérnökinformatikushoz 182, az anyagmérnökihez pedig alig 183 pontra volt szükség.
A Tokaj-Hegyalja Egyetemen viszont a hagyományos felvételi eljáráshoz képest több szakon is emelkedtek a ponthatárok. Az állami ösztöndíjas szőlész-borász mérnök szakra 242 ponttal lehetett bekerülni, míg a hagyományos eljárásban már 180 pont is elegendőnek bizonyult.
A részletes pótfelvételi ponthatárokat itt nézhetitek meg:
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
