Több mint 100 pont különbség is lehet különböző egyetemek között: Itt vannak a legnépszerűbb alapképzések ponthatárai

Idén több mint 126 ezren jelentkeztek valamelyik hazai főiskola vagy egyetem képzésére, a legnépszerűbb szakok listája viszont nem sokat változott a korábbi évekhez, az első három helyen még mindig a gazdálkodási és menedzsment, a kereskedelem és marketing, valamint a pszichológia szerepel. Mutatjuk, milyenek voltak a ponthatárok a tíz legnépszerűbb alap- és osztatlan képzésen.

  • Székács Linda

Nem meglepő módon idén is a gazdálkodási és menedzsment volt a legnépszerűbb alapszak a felvételin, amire az előző évhez képest több mint négyezer fővel többen, összesen 14 375-en jelentkeztek, ráadásul 12263-an állami ösztöndíjas képzésre. Nagy volt a verseny a második legnépszerűbb képzésen is, kereskedelem és marketingen, amire összesen 9802-en jelentkeztek, a harmadik helyet elfoglaló pszichológiára pedig 7174-en, ami szintén jóval több, mint 2021-ben, amikor 5747-en jelentkeztek erre a képzésre.

Itt van a 2022-es ponthatárok teljes listája

Mutatjuk a tíz legnépszerűbb alap- és osztatlan szak ponthatárát. Ebben szakonként három egyetem állami ösztöndíjas, nappali formája képzése szerepel. A teljes ponthatárlistát itt találjátok.

gazdálkodási és menedzsment

  • BGE: 407
  • Corvinus: 456
  • ELTE: 421

kereskedelem és marketing

  • DE: 405
  • ÓE: 397
  • ELTE: 419

pszichológia

  • ELTE: 455
  • PPKE: 451
  • PTE: 449

ápolás és betegellátás (gyógytornász)

  • DE: 372
  • PTE: 378
  • SE: 429

mérnökinformatikus

  • BME: 399
  • NJE: 269
  • ME: 242

jogász

  • PPKE: 467
  • KRE: 441
  • SZTE: 438

pénzügy és számvitel

  • BGE: 401
  • Corvinus: 464
  • BME: 418

kommunikáció- és médiatudomány

  • ELTE: 432
  • PPKE: 405
  • BME: 411

nemzetközi gazdálkodás

  • BME: 419
  • PE: 294
  • DE: 411

programtervező informatikus

  • ELTE: 420
  • DE: 389
  • SZTE: 280
Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.