Ilyenek voltak tavaly az informatikus alapszakok ponthatárai

Az informatika szakokon szerencsére barátságosabbak a ponthatárok, mint a jogász vagy orvosi képzéseken. De tudjuk jól, hogy itt is, mint a mérnöki képzéseken, nem minden a bejutás, a bennmaradás az igazán nehéz feladat.

Négy informatikai alapképzést hirdettek meg az idén, amikre összesen 17439-en jelentkeztek. Mérnökinformatikus képzésre 6666-an, programtervező informatikusra 4918-an, gazdaságinformatikusra 4620-an és üzemmérnök informatikusra 1235 fő adta be a jelentkezését.

2022-ben így alakultak az informatikai alapszakok állami ösztöndíjas ponthatárai :

Mérnökinformatikus

  • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: 390
  • Neumann János Egyetem: 280
  • Széchenyi István Egyetem: 283

Programtervező informatikus

  • Eötvös Loránd Tudományegyetem: 428
  • Pannon Egyetem: 286
  • Debreceni Egyetem: 366

Gazdaságinformatikus

  • Miskolci Egyetem: 280
  • Budapesti Corvinus Egyetem: 446
  • Dunaújvárosi Egyetem: 282

Üzemmérnök-informatikus

  • Pannon Egyetem (Veszprém): 280
  • Szegedi Tudományegyetem: 281
  • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: 330
Idén felvételiztek? Várjátok velünk a ponthatárokat!

A ponthatárhúzásra itt az Eduline-on is nagyon készülünk. Ide kattintva este nyolckor megtaláljátok nálunk az összes egyetem összes képzésének végleges pontszámát, ezen felül pedig statisztikákkal és elemzésekkel is készülünk, amiből megtudhattok mindent az idei felvételi eredményeiről, pontszámairól és a hamarosan elinduló pótfelvételiről is.

 

Ha szeretnétek megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozzatok fel hírleveleinkre és kövessetek minket Facebookon!

 

    Hozzászólások

    „A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

    Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

    Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

    Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

    „Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

    Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

    Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

    Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.