Hat feltétel, amit teljesítenetek kell a sikeres felvételihez

Napokon belül nyilvánosságra kerülnek az idei felsőoktatási felvételi ponthatárai. A sikeres felvételihez viszont nem elég "csak" az érettségi követelmények teljesítése, más szempontoknak is meg kell felelnetek.

  • Székács Linda

Alap-, illetve osztatlan képzésre, továbbá felsőoktatási szakképzésre csak akkor kerülhettek be, ha

  • érvényes jelentkezést nyújtottatok be a jelentkezési határidőig,
  • megfelelő végzettséggel (érettségi, vagy mesterképzés esetén alapszakos diploma) rendelkeztek a továbbtanuláshoz,
  • alap- és osztatlan képzés esetén rendelkeztek az egyetem által meghatározott emelt szintű érettségivel,
  • megfeleltek az adott szakon meghatározott egyéb feltételeknek - pl. alkalmassági vizsga, orvosi alkalmasság,
  • teljesítitek a pontszámításhoz meghatározott érettségi követelményt, és
  • a felvételi pontjaitok száma eléri az adott képzésen meghatározott ponthatárt.
Ha viszont mesterképzésre jelentkeztetek, rátok nem azok a feltételek vonatkoznak, amik az alap- vagy osztatlan képzésekre készülőkre. Ebben a cikkünkben elolvashatjátok, ti milyen szempontok alapján kaphatjátok meg a mesterszakos felvételin elérhető maximális (100 pontos) pontszámot.

Mi alapján dől el, hogy egy szakra kiket vesznek fel?

A jelentkezőket intézményenként és szakonként egy algoritmus állítja sorrendbe a pontszámuk alapján, ezért azok a diákok élveznek előnyt az első helyen megjelölt képzéseken, akik a legtöbb ponttal és a legjobb eredményekkel rendelkeznek. Ha az első helyen szereplő szak már „betelt” azokkal a jelentkezőkkel, akiknek egy adott felvételizőnél magasabb volt a pontszáma, ez a diák már csak a második helyen lévő szakjára juthat be, és ha ott sem jár sikerrel - mert többen vannak előtte jobb eredményekkel - akkor jön a harmadik helyen lévő képzés, vagy amelyik megjelölt szakján eléri a ponthatárt.
Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Vitézy Dávid: „Újjáélesztjük a budapesti Diákváros projektjét, a régi terveket felülvizsgáljuk”

Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.