Hat feltétel, amit teljesítenetek kell a sikeres felvételihez

Napokon belül nyilvánosságra kerülnek az idei felsőoktatási felvételi ponthatárai. A sikeres felvételihez viszont nem elég "csak" az érettségi követelmények teljesítése, más szempontoknak is meg kell felelnetek.

  • Székács Linda

Alap-, illetve osztatlan képzésre, továbbá felsőoktatási szakképzésre csak akkor kerülhettek be, ha

  • érvényes jelentkezést nyújtottatok be a jelentkezési határidőig,
  • megfelelő végzettséggel (érettségi, vagy mesterképzés esetén alapszakos diploma) rendelkeztek a továbbtanuláshoz,
  • alap- és osztatlan képzés esetén rendelkeztek az egyetem által meghatározott emelt szintű érettségivel,
  • megfeleltek az adott szakon meghatározott egyéb feltételeknek - pl. alkalmassági vizsga, orvosi alkalmasság,
  • teljesítitek a pontszámításhoz meghatározott érettségi követelményt, és
  • a felvételi pontjaitok száma eléri az adott képzésen meghatározott ponthatárt.
Ha viszont mesterképzésre jelentkeztetek, rátok nem azok a feltételek vonatkoznak, amik az alap- vagy osztatlan képzésekre készülőkre. Ebben a cikkünkben elolvashatjátok, ti milyen szempontok alapján kaphatjátok meg a mesterszakos felvételin elérhető maximális (100 pontos) pontszámot.

Mi alapján dől el, hogy egy szakra kiket vesznek fel?

A jelentkezőket intézményenként és szakonként egy algoritmus állítja sorrendbe a pontszámuk alapján, ezért azok a diákok élveznek előnyt az első helyen megjelölt képzéseken, akik a legtöbb ponttal és a legjobb eredményekkel rendelkeznek. Ha az első helyen szereplő szak már „betelt” azokkal a jelentkezőkkel, akiknek egy adott felvételizőnél magasabb volt a pontszáma, ez a diák már csak a második helyen lévő szakjára juthat be, és ha ott sem jár sikerrel - mert többen vannak előtte jobb eredményekkel - akkor jön a harmadik helyen lévő képzés, vagy amelyik megjelölt szakján eléri a ponthatárt.
Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.