A mesterszakos felvételire teljesen más szabályok vonatkoznak, mint az alap- vagy osztatlan képzésekre, így sajnos a korábban megszerzett tapasztalataitokat itt nem tudjátok érvényesíteni.
Bár az elmúlt időszakban számos változtatást harangoztak be a felsőoktatási felvételivel kapcsolatban, az továbbra is változatlan, hogy aki mesterképzésre (MA vagy Msc) jelentkezik, maximum 100 pontot szerezhet a felvételijén, ellentében az alap- és osztatlan képzésekkel, melyek esetében maximum 500 pontot szerezhetnek a felvételizők.
Míg azonban alapszakon egységes, hogy mi alapján számolják a pontjaitokat, mesterképzésen az egyetemek külön-külön határozzák meg, hogy mit kérnek a felvételizőktől. Számít általában a már megszerzett okleveletek minősítése, a záróvizsgétok eredménye, de ezen kívül akár egy írásbeli és/vagy szóbeli felvételi vizsgára is behívhattak titeket, de kérhettek akár önéletrajzot és motivációs levelet is. Ennek folyamatát az egyetemek külön-külön határozzák meg, pontos tájékoztatást a honlapjukról tudtok szerezni.
Ami biztos, hogy esélyegyenlőség jogcímen maximum tíz pontot kaphattok, a többit viszont az egyetemek és főiskolák maguk határozzák meg. A felvételitek értékelése viszont független attól, korábban melyik egyetemen szereztétek az okleveleteket, így ebből se előnyötök, se hátrányotok nem származhat a mesterszakos felvételiben.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
