Így pontozzák a felvételiteket, ha mesterképzésre jelentkeztetek

A mesterszakos felvételire teljesen más szabályok vonatkoznak, mint az alap- vagy osztatlan képzésekre, így sajnos a korábban megszerzett tapasztalataitokat itt nem tudjátok érvényesíteni.

  • Székács Linda

Bár az elmúlt időszakban számos változtatást harangoztak be a felsőoktatási felvételivel kapcsolatban, az továbbra is változatlan, hogy aki mesterképzésre (MA vagy Msc) jelentkezik, maximum 100 pontot szerezhet a felvételijén, ellentében az alap- és osztatlan képzésekkel, melyek esetében maximum 500 pontot szerezhetnek a felvételizők.

Míg azonban alapszakon egységes, hogy mi alapján számolják a pontjaitokat, mesterképzésen az egyetemek külön-külön határozzák meg, hogy mit kérnek a felvételizőktől. Számít általában a már megszerzett okleveletek minősítése, a záróvizsgétok eredménye, de ezen kívül akár egy írásbeli és/vagy szóbeli felvételi vizsgára is behívhattak titeket, de kérhettek akár önéletrajzot és motivációs levelet is. Ennek folyamatát az egyetemek külön-külön határozzák meg, pontos tájékoztatást a honlapjukról tudtok szerezni.

Ami biztos, hogy esélyegyenlőség jogcímen maximum tíz pontot kaphattok, a többit viszont az egyetemek és főiskolák maguk határozzák meg. A felvételitek értékelése viszont független attól, korábban melyik egyetemen szereztétek az okleveleteket, így ebből se előnyötök, se hátrányotok nem származhat a mesterszakos felvételiben.

 

 

Hozzászólások

Demonstrációra készülnek a kulturális dolgozók: a pedagógusokéhoz igazodó bérezést szeretnének

Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.

MOE: Nem nulladik osztályra, hanem rugalmasabb iskolára van szükség

„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.