A mesterszakos felvételire teljesen más szabályok vonatkoznak, mint az alap- vagy osztatlan képzésekre, így sajnos a korábban megszerzett tapasztalataitokat itt nem tudjátok érvényesíteni.
Bár az elmúlt időszakban számos változtatást harangoztak be a felsőoktatási felvételivel kapcsolatban, az továbbra is változatlan, hogy aki mesterképzésre (MA vagy Msc) jelentkezik, maximum 100 pontot szerezhet a felvételijén, ellentében az alap- és osztatlan képzésekkel, melyek esetében maximum 500 pontot szerezhetnek a felvételizők.
Míg azonban alapszakon egységes, hogy mi alapján számolják a pontjaitokat, mesterképzésen az egyetemek külön-külön határozzák meg, hogy mit kérnek a felvételizőktől. Számít általában a már megszerzett okleveletek minősítése, a záróvizsgétok eredménye, de ezen kívül akár egy írásbeli és/vagy szóbeli felvételi vizsgára is behívhattak titeket, de kérhettek akár önéletrajzot és motivációs levelet is. Ennek folyamatát az egyetemek külön-külön határozzák meg, pontos tájékoztatást a honlapjukról tudtok szerezni.
Ami biztos, hogy esélyegyenlőség jogcímen maximum tíz pontot kaphattok, a többit viszont az egyetemek és főiskolák maguk határozzák meg. A felvételitek értékelése viszont független attól, korábban melyik egyetemen szereztétek az okleveleteket, így ebből se előnyötök, se hátrányotok nem származhat a mesterszakos felvételiben.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
