Ilyenek voltak a ponthatárok tavaly a jogászképzésen

Tavaly több mint ötezren felvételiztek jogászképzésre, ezzel a negyedik legnépszerűbb szak volt a felsőoktatásban annak ellenére is, hogy évek óta nagyon magasak a ponthatárok a fővárosi egyetemeken, de vidéken is többnyire 430 feletti határokat húztak meg.

  • Tornyos Kata

A legtöbb diák az Eötvös Loránd Tudományegyetemre és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogászképzésére szeretett volna bekerülni, a nappali, állami ösztöndíjas formára jelentkezők száma mindkét egyetemen meghaladta az 1100-at. Mutatjuk, hogy milyen ponhatárokkal lehetett bekerülni tavaly a nappalis állami ösztöndíjas helyekre, zárójelben pedig az önköltséges határokat is odaírtuk.

  • Debreceni Egyetem: 438, (ONK: 282)
  • Eötvös Loránd Tudományegyetem: 475, (ONK: 350)
  • Károli Gáspás Református Egyetem: 435, (ONK: 338)
  • Miskolci Egyetem: 396, (ONK: 280)
  • Pázmány Péter Katolikus Egyetem: 466, (ONK: 343)
  • Pécsi Tudományegyetem: 427, (ONK: 349)
  • Szegedi Tudományegyetem: 436, (ONK: 280)

Idén egyébként összesen 5641-en jelentkeztek jogász szakra, ebből 4383-an első helyen jelölték meg. Tavalyhoz képest ez lényeges növekedést jelent, ugyanis az előző felvételikor 5078-an adták le a jelentkezésüket erre a képzésre.

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.