Ilyenek voltak a ponthatárok tavaly a jogászképzésen

Tavaly több mint ötezren felvételiztek jogászképzésre, ezzel a negyedik legnépszerűbb szak volt a felsőoktatásban annak ellenére is, hogy évek óta nagyon magasak a ponthatárok a fővárosi egyetemeken, de vidéken is többnyire 430 feletti határokat húztak meg.

  • Tornyos Kata

A legtöbb diák az Eötvös Loránd Tudományegyetemre és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogászképzésére szeretett volna bekerülni, a nappali, állami ösztöndíjas formára jelentkezők száma mindkét egyetemen meghaladta az 1100-at. Mutatjuk, hogy milyen ponhatárokkal lehetett bekerülni tavaly a nappalis állami ösztöndíjas helyekre, zárójelben pedig az önköltséges határokat is odaírtuk.

  • Debreceni Egyetem: 438, (ONK: 282)
  • Eötvös Loránd Tudományegyetem: 475, (ONK: 350)
  • Károli Gáspás Református Egyetem: 435, (ONK: 338)
  • Miskolci Egyetem: 396, (ONK: 280)
  • Pázmány Péter Katolikus Egyetem: 466, (ONK: 343)
  • Pécsi Tudományegyetem: 427, (ONK: 349)
  • Szegedi Tudományegyetem: 436, (ONK: 280)

Idén egyébként összesen 5641-en jelentkeztek jogász szakra, ebből 4383-an első helyen jelölték meg. Tavalyhoz képest ez lényeges növekedést jelent, ugyanis az előző felvételikor 5078-an adták le a jelentkezésüket erre a képzésre.

 

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.