Ilyenek voltak a ponthatárok tavaly a jogászképzésen

Tavaly több mint ötezren felvételiztek jogászképzésre, ezzel a negyedik legnépszerűbb szak volt a felsőoktatásban annak ellenére is, hogy évek óta nagyon magasak a ponthatárok a fővárosi egyetemeken, de vidéken is többnyire 430 feletti határokat húztak meg.

  • Tornyos Kata

A legtöbb diák az Eötvös Loránd Tudományegyetemre és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogászképzésére szeretett volna bekerülni, a nappali, állami ösztöndíjas formára jelentkezők száma mindkét egyetemen meghaladta az 1100-at. Mutatjuk, hogy milyen ponhatárokkal lehetett bekerülni tavaly a nappalis állami ösztöndíjas helyekre, zárójelben pedig az önköltséges határokat is odaírtuk.

  • Debreceni Egyetem: 438, (ONK: 282)
  • Eötvös Loránd Tudományegyetem: 475, (ONK: 350)
  • Károli Gáspás Református Egyetem: 435, (ONK: 338)
  • Miskolci Egyetem: 396, (ONK: 280)
  • Pázmány Péter Katolikus Egyetem: 466, (ONK: 343)
  • Pécsi Tudományegyetem: 427, (ONK: 349)
  • Szegedi Tudományegyetem: 436, (ONK: 280)

Idén egyébként összesen 5641-en jelentkeztek jogász szakra, ebből 4383-an első helyen jelölték meg. Tavalyhoz képest ez lényeges növekedést jelent, ugyanis az előző felvételikor 5078-an adták le a jelentkezésüket erre a képzésre.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.